A nyelv mellett elfogadást, empátiát és alkalmazkodást is tanultak a diákok (képgalériával)

Amint azt már lapunkban is megírtuk, régóta van kapcsolata a két iskolának. Hol a dortmundiak látogatnak ide, hol fordítva. A húsz tanulónak és két felnőtt kísérőjüknek változatos programot állítottak össze a szervezők. Elsősorban a Széchenyi németül tanuló diákjai vettek részt a közös programokon, hiszen ezek remek lehetőségek a nyelv gyakorlására is. A német diákok befogadó magyar családokhoz voltak elszállásolva, és közösen kirándultak a diákok Budapestre és a Balatonra. Láthattak prezentációt a vendégek Magyarországról, emellett városnézésre és sportos, játékos, könnyedebb közös programokra is jutott idő. Ugyanakkor jártak az arborétumban és kézműves-technikákkal készítettek szuvenír gyanánt a helyben fellelhető termésekből.

Pénteken – az utolsó közös hivatalos programnap során –, délelőtt a német diákok a Széchenyi István Gimnázium óráin vettek részt. Az énekórán angolul, németül és természetesen magyarul is énekeltek. A testnevelés órán pedig vegyes csoportokban játszottak kidobót. Délután a német-magyar társaság Kulcsra utazott, ahol a gyönyörű környezetű hajóállomáson töltötték a délutánt. Lehetőség volt a helyi sportegyesület kajakjaival vízre szállni, a hajóállomás gyepén focizni és a fogadóépületben darts-meccseket is játszhattak a fiatalok.

Csathóné Zágoni Nóra tanárnő kérdésünkre elmondta, hogy ez a hét a diákoknak a nyelvtanulás mellett más pozitív hozadékkal is járt. Mert sokat tanultak a gyerekek egymásról, az elfogadásról, empátiáról, alkalmazkodásról is, ami véleménye szerint szintén nagyon hasznos.

Arató Bendegúz bár magyar származású, de a dortmundi gimnázium diákjaként érkezett vendégségbe. A tapasztalatai kapcsán úgy fogalmazott, hogy nagyon jól érezte magát és hasonlóakat hallott a társaitól is. A legjobban a budapesti városnézés és a buszos utazáson a közös éneklés tetszett neki a legjobban, de Dunaújvárosból is szívesen látott volna többet. 

Egy befogadó családot is megkérdeztünk az elmúlt héten szerzett benyomásairól. Szabados Imre és családja Tobiast látta vendégül. Az apuka kiemelte, hogy a vendég fiatal nagyon könnyen be tudott illeszkedni a család mindennapjaiba, nagyon barátságos és rendszerető volt a vendégük. Bár először furcsán nézett a magyaros konyha ételeire, de mindent megkóstolt és végül jó étvággyal el is fogyasztott válogatás nélkül. Egyébként nagyon jó kezdeményezésnek tartja ezt az együttműködést a két gimnázium között és két fia, Martin és Medárd is el fog majd látogatni a német diákokhoz, de csak együtt utaznak majd valószínűleg.

A magyar diákküldöttség várhatóan majd jövő év április második felében viszonozzák a látogatást.