A keresztény egység napja

Az ábrahámi vallások, a közös gyökerekkel és értékekkel rendelkező zsidó vallást, a kereszténységet és az iszlámot foglalja magában. Mindhárom vallás elfogadja Ábrahám személyében a közös ősatyát.

Annak ellenére, hogy a kereszténység a világ legtöbb hívővel rendelkező vallása, a Föld népességéhez viszonyítva a keresztények száma folyamatosan csökkenőben van. Amíg a Föld lakossága évente kb. 1,25 százalék évi növekedéssel bír, addig a kereszténység csak kb. 1,1 százalék növekszik az iszlám kb. 1,8 százalékos növekedésével szemben. Ennek fő oka az lehet, hogy a keresztényekéhez viszonyítva az iszlám nemzetek születési arányszáma jelentősen magasabb.

Ez a nap több szempontból is fontos

A keresztény egység napját hazánkban 1996. szeptember 14-e óta ünneplik a Pannonhalmi főapátság alapításának 1000 éves évfordulójának emlékére. A rendezvény vendégei akkor több országokból érkeztek a főapátságba, a különböző felekezetek hívőiből álló zarándokok, hívők, papok és püspökök, ökumenikus istentiszteleten vettek részt. Az első eseményen képviseltette magát a grúz, a román, a szerb, az orosz, a magyar ortodox egyház, de jelen voltak a magyar római katolikus, református és evangélikus egyház vezetői is. Szeptember 14-e egyébként még a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe is, amelyen két történelmi eseményre, a Krisztus keresztjének megtalálására, valamint annak visszaszerzésére emlékezik az Egyház. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor is Jeruzsálemben felszentelték azt a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A Szent Keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben és szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen az elnevezés, hogy a Szent Kereszt felmagasztalása. Az ereklyét később elraboltak a perzsák, de Hérakleiosz császár 630 körül vissza szerezte és vitte, a legenda szerint mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán, az őrzési helyére. Később három részre osztották, egyik darab maradt Jeruzsálemben, másik Konstantinápolyba került, még a harmadik Rómába. A szent kereszt egy vagy több fából készült gerenda, amelyen a keresztény hagyomány és a Biblia szerint Jézus Krisztust megfeszítették és kínhalált szenvedett.

Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz

Ezt Robert Schuman, az „egyesült Európa atyja” jelentette ki. Az 1886. június 29-én Luxembourgban született Robert Schuman, az európai integrációs folyamat egyik legjelentősebb kezdeményezője, majd a később megalakult Európai Parlament első elnöke volt. A jogi végzettségű Schuman - aki 1948 és 1952 között francia külügyminiszter is volt - életét meghatározta az a tény, hogy a francia–német határvidékről származott. Több kultúra hatása alatt nőtt fel, először katolikus papnak készült, de végül mégis a jogi pálya mellett döntött. Német állampolgárként született, majd amikor Elzász-Lotaringiát az első világháború után, 1919-ben visszacsatolták Franciaországhoz, felvette a francia állampolgárságot. Az anyanyelve luxemburgi (német dialektussal), a második nyelve pedig a német volt, érdekes hogy csak az iskolában tanulta meg a franciát. A második világháború kitörésekor, már a francia kormány államtitkára volt. A náci megszállók elleni harcban aktívan részt vett, de fejében már akkor körvonalazódott egy háború utáni Európa kialakítása, ahol az évszázados

francia- német ellentétek megszűnnének. A nácik ádáz ellenségének számított, de mindig hangoztatta, hogy a német nép nem egyenlő Hitlerrel és állandóan, még a háborús években is a francia-német megbékélésről beszélt. Hitt ebben, később francia külügyminiszterként a németek irányában a neheztelés legcsekélyebb jelét sem mutatta. A háború után meghatározó szerepet játszott az egységes Európa megteremtésében. Igazi keresztény ember volt!

A kereszténység nem öncél

Az elmúlt 2 ezer év bebizonyította, hogy a kereszténység időtálló, ugyanis Isten lényéből fakad, állítják a hittudósok. A keresztény egységre való törekvés nem uniformizálni szeretné a hívők sokszínű közösségét, de felhívni a figyelmet arra, hogy a keresztényeknek egyeknek kell lenniük a Jézus iránti hűségben és engedelmességben. Ezért fontosak a különböző ökumenikus találkozások, melybe a legtöbb felekezet bekapcsolódik, ezeknek szintén a keresztények egységének erősítése a célja, amely mellett a mindenkori pápa is szót emel, ezzel is a keresztény összefogást hangsúlyozva. A keresztény értékek megőrzése és továbbadása, kultúránk védelmezése és európai kontinensünk kulcskérdésévé vált.

Szeptember 14-én, a keresztény egység emléknapján tehát törekedjünk arra, hogy ez ne csupán egy emléknapot jelentsen számunkra, hanem fogadjuk be annak gondolatát, hogy Krisztus lényében egyek vagyunk. Ez az egységes Európa jövőjét és létét jelenti, mint ahogyan azt Robert Schuman is vallotta.