A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja

A 2008 júniusában, Prágában tartott „Európa lelkiismerete és a kommunizmus” című nemzetközi konferencián Václav Havel akkori cseh államfő kijelentette: "Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amelyek ezen a földrészen születtek".

A konferencia résztvevői végül azt javasolták, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává. Még az év szeptemberében magyar, észt, brit, német és lett képviselők hasonló nyilatkozatot terjesztettek az Európai Parlament elé, minek hatására az EP a 2009 áprilisában állásfoglalást szavazott meg a totalitárius rendszerekről, és ebben javasolták az emléknap megtartását. Az EU igazságügyi miniszterei végül 2011 júniusi luxembourgi tanácskozásukon, magyar, litván és lengyel kezdeményezésre elfogadták a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozataira emlékező dekrétumot. A dokumentum elfogadásával az Európai Unió lépést kívánt tenni a közös európai múlt tudatának és a kollektív emlékezet erősítéséért.

Mi is történt augusztus 23-án?

1939. augusztus 23-én született meg ugyanis az a Molotov –Ribbentrop megállapodás, melyben a Szovjetunió és a náci Németország megegyezett a katonai semlegességről, majd ezenfelül a szerződés titkos záradékában a két ország felosztotta egymás között Közép és Kelet-Európát. A Molotov –Ribbentrop (a Szovjetunió és a náci Németország akkori külügyminiszterei) paktum megdöbbentette az egész világot, miközben a tehetségesebb politikusok belátták, hogy ezzel a szerződéssel lényegében elhárult az utolsó akadály is a hitleri agresszió előtt. A szovjet féllel megkötött megnemtámadási szerződés után 1939. szeptember elsején Németország, lengyel provokációra hivatkozva megtámadta Lengyelországot, ezzel kezdetét vette a második világháború. A németekkel kötött szerződés Sztálinnak is kedvezett, két héttel a német támadás után, a lengyel állampolgárok biztonságára hivatkozva a Vörös Hadsereg is átlépte a lengyel határt és megszállta Lengyelország keleti részeit. Azt követően pedig Moszkva háborút kezdeményezett Finnország ellen, majd pedig 1940-ben pedig leigázta a balti államokat és Besszarábiát (amely jórészt megegyezik a mai Moldovai Köztársasággal, kisebb déli része 1940-ben a Szovjetunióhoz, 1991-ben pedig Ukrajnához került).

Hitler miután meghódította Európa nyugati felét, ezért úgy érezte, hogy a Harmadik Birodalmat már nem fenyegeti a kétfrontos harc veszélye, így felrúgta ezt a megnemtámadási szerződést és 1941. július 22-én megindította támadását a Szovjetunió ellen. A németek célja az volt, hogy a Barbarossa-terv alapján megsemmisítsék a szovjet államot, majd az után létrehozzák orosz földön a „keleti német életteret” egészen az Urálig. A korábbi években megszokott gyors német villámháború helyett, azonban a szovjet hadjárat elhúzódott, a keleti front orosz védői megfordították a másodok világháború sorsát és előkészítették a náci Németország bukását.

Diktatúra, nemzetiszocializmus és a kommunizmus

A diktatúra, parancsuralom, vagy önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (diktátor) vagy csoport ( párt, junta, vagy család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben. A junta magas rangú katonatisztekből álló csoport, akik magukhoz ragadták a hatalmat. A nemzetiszocializmus vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Németország politikájára, és gyakorlatára utal. A két világháború közötti időszak és a második világháború korszakának szélsőjobboldali ideológiái közé sorolható, az olasz fasizmussal együtt a nemzetközi fasizmus egy változata. Ideológiájának fő jellemzői a sovinizmus, rasszizmus és az antiszemitizmus. A nácik azt vallották, hogy az emberi fajok közötti versenyben a legrátermettebbnek kell fennmaradnia, a többieknek pusztulás vagy alávetettség a sorsa. Mindez több millió ember életébe került.

A kommunizmus pedig olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból. A kommunizmus kifejezést a történelem során több, eltérő értelemben használták és használják. A marxi és engelsi meghatározások szerint a kommunizmus kifejezés elsősorban az osztály nélküli társadalmat, jelenti. Szintén egy diktatúra, vezetőiket nem közvetlenül választják meg, ennek ellenére az említett vezetők korlátlan hatalommal rendelkeznek. A kommunizmusnak is több tízmillió áldozata volt és van még a mai napig is, igaz már nem Európában.

Európa szerte tartottak és ma is tartanak megemlékezéseket. 2011. augusztus 23-án az Európai Unió tagállamainak igazságügyi miniszterei Varsóban közösen rótták le kegyeletüket az áldozatok előtt, és nemzetközi konferenciát rendeznek a Varsói Felkelés Múzeumában, melynek során nyilatkozatot fogadtak el az áldozatok iránti felelősségről és kijelentették, hogy mindent megtesznek a hasonló cselekmények megismétlődésének megakadályozására.

A 2012-es megemlékezést Budapesten, a Terror Háza Múzeumban tartották az Európai Unió igazságügyi miniszterei és államtitkárai részvételével. A Parlamentben konferenciát rendeztek „Szembesítés a múlttal - a totalitárius diktatúrákat követő jogi elszámoltatás tapasztalatai” címmel, 2013-ban Vilniusban, a soros EU-elnök Litvánia fővárosában tartották a megemlékezést a totalitárius diktatúrák áldozatairól a balti országok, a magyar, a cseh, a lengyel, a román és a horvát kormány képviselőinek részvételével.

Azóta ebben a formában egész Európában tartanak augusztus 23-án megemlékezéseket és szerveznek különféle emlékprogramokat.