Mentesen – mert a csomagolás nehezen bomlik le

Természetes, hogy nem minden esetben és helyzetben lehet betartani a csomagolásmentességet, a műanyag csomagolóanyagokat, köztük a műanyag zacskót sem lehet egyik napról a másikra eltüntetni, de valahogy el kell érni azt, hogy minél kevesebbet használjunk mindennapi életünkben, mert ezzel tartozunk környezetünknek és társadalmunknak.

Nagyon nehezen bomlik le

A vékony műanyag zacskó az 1970-es években terjedt el, először Amerikában, majd nagyon gyorsan az egész világon. Hirtelen lett nagyon népszerű a fogyasztók számára, hiszen olcsó, könnyű, vízálló és ezért könnyen volt tárolható és szállítható. A különböző kimutatások és elemzések szerint egy műanyag zacskót átlagosan csupán huszonöt percig használjuk, még bizonyos számítások szerint ötszáz év alatt bomlik le. Tehát látható, hogy a használat ideje és a lebomlás ideje között nagy a különbség. Vagyis egy idő után túl sok lesz a műanyag a világon, ami különösen ártalmas a környezetnek. Fontos megemlíteni, hogy 1950 és 2007 között a műanyaggyártás éves szinten 1,5 millió tonnáról 270 millió tonnára emelkedett! Szemléletes és kutatásokon alapuló példa szerint a jelenlegi körülmények között 2050-re több műanyag lesz a tengerekben, mint hal. Mindez a tengeri élővilág kihalásához is vezethet, ha nem teszünk sürgősen valamit azért, hogy ezt a folyamatot megakadályozzuk. Csak az Európai Unióban 3,4 millió tonnányi zacskót gyártanak évente azért, hogy az mindössze néhány perc használat után a szemétben végezze. Ezért is ki kell határozottan jelenteni, hogy a műanyag szatyrok és zacskók ideje lejárt, ugyanakkor érdemes tudatosan keresni az alternatívákat. Fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy ha egy hetet vagy akár csak egy napot kipróbálunk műanyag használat nélkül, az már komoly sikert eredményezhet. A július 3. csomagolásmentes világnap célja az, hogy rávilágítson arra, hogy szükséges a szemléletformálás, illetve vásárlási szokásaink megváltoztatása, hogy ezzel is csökkentsük a globális mértékű szennyezést. A szemléletformálás nem azt jelenti, hogy mit nem szabad, hanem azt, hogy egy újonnan bevezetett vásárlási szokás – ami kiiktatja a műanyag zacskót – lehet, hogy éppen haszonnal is járhat. Ki kell próbálni!

Mit tehetünk?

Nézzük, hogy a különféle környezetvédelmi trükkök közül melyik működik hatásosan, illetve, hogy beépíthetők-e a mindennapokba. Kezdjük talán azzal, hogy váltsuk fel a műanyag zacskókat más anyagú tárolóeszközökkel, mondjuk szövött táskákkal, szatyrokkal, de alkalmazhatunk papírból készült zacskókat is. Figyeljük meg hogy a csomagolóanyag pótolható-e más eszközzel, például kosárral, fémdobozzal, vagy valami mással. Amennyiben lehetséges szervezzünk olyan közös programokat, ahol ilyen helyettestő eszközöket lehet közösen elkészíteni, mindennek közösségformáló ereje is van, és így hasznos tevékenységet folytathatunk. Nem csak a bevásárláskor használt műanyag zacskók a fontosak, hanem igyekezzünk kiiktatni mindennapi életünkből, például a műanyag poharakat, tányérokat, evőeszközöket, kerüljük a feleslegesen lefóliázott áruk megvásárlását, mert ezzel is elősegítjük a műanyagok széleskörű alkalmazását. Továbbá el kell gondolkozni azon, hogy miképpen tudunk hozzájárulni egy műanyag eszköz élettartamának a megnöveléséhez, illetve hogyan lehet az említett eszközt újra hasznosítani. A zacskómentes világnap 2008 óta próbálja felhívni a figyelmet, a környezetünket és egészségünket veszélyeztető műanyag zacskókra, igaz eddig nem sok sikerrel. A szokás és a kényelem nagyúr, de egy kis odafigyeléssel sok minden megváltoztatható, mégpedig pozitív irányban.

A műanyagok

Mesterséges úton előállított vagy átalakított óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek. Polimereknek (görög eredetű szó: poli-, sok, -mer, rész) azokat a kémiai vegyületeket nevezzük, amelyek nagyszámú, egy vagy többfajta, azonos típusú atomcsoportból, úgynevezett monomer egységből épülnek fel és ezeket az építőelemeket primer kémiai kötések kapcsolják össze

A műanyag készítmények jelen vannak életünk szinte minden fontos területén a háztartásokban, a járművekben, az egészségügyben, az elektronikában, az űrkutatásban stb. 

Feldolgozási technológiájuk alapján a műanyagokat alapvetően három fő csoportra lehet osztani a hőre keményedő a hőre lágyuló, illetve a rugalmas műanyagokra. 

Az első műanyagot egy 1838-as laboratóriumi kísérlet során állították elő. Egy évvel később Charles Goodyear felfedezte, hogy a gumifa tejszerű nedvéből, a latexből kiválasztható nyers kaucsuk kénnel keverve és melegítve vulkanizált kaucsuk, vagyis gumi lesz. 

Ezzel a műanyag elindult hódító útjára, az első termékeket hamarosan követték a többiek. A XIX század végén megjelentek az első műselymek. A műanyagok fejlődése és főként felhasználása a 20. században, illetve inkább annak második felében vált meghatározóvá. A kezdeményezés és a felfedezés természetesen hasznos lett az emberiség számára, de ma már gyártásuk mérete veszélyezteti bolygónk jövőjét, ezért is fontos, hogy július 3-án ráirányítsuk a társadalom figyelmét, erre a súlyos problémára!

Felhasznált irodalom

https://moderniskola.hu/2023/07/zacskomentes-vilagnap/

Czvikovszky Tibor, Nagy Péter, Gaál János: A polimertechnika alapjai. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ via tankonyvtar.hu, 2007

https://holnaputan.hu/jeles-nap/zacskomentes-vilagnap-1

Borbély Endréné dr. - Vágó Katalin: Szakmai Kémia III. Műanyagok fizikája és kémiája, műanyagok feldolgozása. 98-102 Budapest, KMF Sokszorosító, 1992