Olyan orvos volt, aki hosszan megfigyelte az embereket

A Parkinson-kór az agy bizonyos területein – még ma sem ismert okokból – bekövetkező idegsejtpusztulás miatt kialakuló betegség. Sajátos tünetei fokozatosan jelennek meg, ezek a nyugalmi remegés, halk beszéd, maszkszerű arc, járási nehézség, előrehajlott testtartás, lelassult, csoszogó mozgás, járás közbeni egyensúlyzavar és depresszió.

Figyelmeztető tünetek

Ebben a betegségben világszerte több millióan szenvednek, általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám újabban egyre többen betegszenek meg a 40. életév betöltése előtt. Az inkább férfiakat sújtó betegség csak kis százalékban genetikai eredetű. Egy svéd tanulmány szerint a dohányosok kevésbé hajlamosak a betegségre, ami eléggé meglepő. Magyarországon közel 20 ezren szenvedhetnek a ma még nem gyógyítható betegségben, kifejlődésének féken tartása elsődlegesen a gyógyszeres kezelésre épül. A betegség korai tüneteit sokan nem is ismerik fel, annak ellenére, hogy az emberi test már előre jelzi a különböző mozgászavarokat. A betegségre figyelmeztető jelek a következők: csökkent szaglás, székrekedés, a hang megváltozik, rossz testtartás, majd később remegés még nyugalmi helyzetben is, a végtagok merevsége, egyensúlyi problémák, csökkent pislogás és nyelés, maszkszerű arc, csoszogó lépés, pelyhes fehér vagy sárga pikkelyek a bőr zsíros részein, szorongás és alvászavarok. Miután a tünetek súlyosbodnak, a betegnek feltétlenül fel kell, hogy keresse orvosát, annak ellenére, hogy a Parkinson-kórt még ma nem lehet gyógyítani, de fontos a beteg életminőségének a javítása. Maga a kor egy progresszív neurológiai rendellenesség, sarkosan fogalmazva az, amikor egy bizonyos életkor felett az agy egyes részei leépülnek. Az Alzheimer-kórhoz hasonlóan a Parkinson-kór is idegsejt-pusztulás alapján kialakult betegség, sokszor össze is keverik a kettőt, de fontos különbség, hogy az utóbbira a mozgászavarral járó tünetcsoport a jellemző.

Lehet javítani az állapoton

A beteg tartása görnyedt lesz, a kezeit behajlítva tartja, széles alapon jár, csoszog, lassan fordul, székből nehezen áll fel, az arckifejezése merevvé válik, úgynevezett pókerarca lesz. Éjjel is csökken a mozgás mennyisége, ezért általában úgy ébred reggel, ahogy este lefeküdt. Amennyiben nem ismerik fel idejében a betegséget, és nem változtatnak időben az életminőségen, a helyzet súlyosbodik. Az egyre komolyabb mozgászavar megnehezíti a mindennapi életet. A lelassulás, a bizonytalanság elesetté és kiszolgáltatottá teheti az érintettet, annyira, hogy az előrehaladott Parkinson-kór kerekesszékbe is kényszerítheti a beteget. A betegség hosszú időn keresztül – ez lehet akár 25 év is – alakul ki, de a diagnózist csak akkor mondják ki, ha a mozgászavar megjelenik. A kor annyira elhatalmasodhat, hogy halálos lehet, igaz legtöbbször a különböző szövődmények okozzák a beteg halálát. Fontos kijelenteni, hogy a betegség ugyan nem gyógyítható, de jól kezelhető! A mai fejlett orvostudomány rengeteg gyógyszert biztosít a Parkinson-kórban szenvedők számára, amelyek enyhítik a tüneteket és javítják az életminőséget. A gyógyszeres kezelés mellett a különböző fizioterápiás eljárások, a gyógytorna és egyéb mozgásterápiák, sőt a zene és a tánc is nagyban enyhítheti a tüneteket. Ebben a betegségben szenvedett, de fontos kijelenteni, hogy nem ez okozta halálukat, II. János Pál pápa és Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó is. A Parkinson-betegek közé tartozott a minden idők egyik legnagyobb bokszolója, Muhammad Ali, akinek a lánya erről könyvet is írt „Fogom a kezed, hogy el ne ess” címmel és a világhírű amerikai filmszínész, Michael J. Fox is, aki 2000-ben alapítványt hozott létre a kór kutatásának finanszírozására.

Nem családi betegség

A Parkinson-kór örökletes esetei ritkák, vagyis nem gyakori, hogy a szülők e betegséget „átadnák” gyermeküknek. Hazánkban a hivatalos adatok szerint mindössze 15 százaléknál fordult elő családban a betegség. Noha nincs teljesen ismert az ok, a kutatók mégis azonosították azon emberek csoportját, akiknél nagy valószínűség szerint kialakulhat a betegség. Általában a 60 feletti férfiak érintettek, de 4 százalékban kialakult 40 év alatt is. A gyakori fejsérülések kiválthatják az említett kórt, talán ezért sem véletlen, hogy Papp Laci és Muhammad Ali bokszolók is ebben a betegségben szenvedtek. A tudósok azt is kiderítették, hogy van bizonyos összefüggés a különböző méreganyagokkal való foglalkozás és a Parkinson-kór között. Megjelentek bizonyos hírek arról is, hogy a Covid fertőzés hozzájárulhat a betegség kialakulásához, de ennek megállapítására még nem áll konkrét tanulmány a rendelkezésre. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a betegséggel meddig lehet élni. A válasz nem egyszerű, hanem eléggé összetett. A szakemberek azt mondják, hogy Parkinson-kórhoz kapcsolódó szövődmények lerövidíthetik a beteg élettartalmát, de, hogy ez milyen mértékben valósul meg, azt még nem tudni. Egy biztos, hogy a betegséghez kapcsolódó szövődmények növelik a kockázatot, hiszen a betegnél gyakoriak az esések, amelyek vérrögöket okozhatnak, de különböző tüdőfertőzésekkel, illetve elzáródásokkal is számolni kell, és ezek akár végzetesek is lehetnek.

James Parkinson, akiről a kórt elnevezték

Londonban született 1755. április 11-én, apja, John Parkinson, gyógyszerész-sebészként a praktizált. A fiatal James 1784-ben szerezte meg a sebészi oklevelet, majd elvette feleségül Mary Dale-t, akivel közösen hat gyermeket neveltek fel. Később átvette apja praxisát, és mivel úgy gondolta, hogy egy orvosnak tudnia kell gyorsan írnia, így kiváló gyorsíró is lett. Sikeres orvosi gyakorlata mellett nagyon érdekelte a geológia, az őslénytan és a politika. Támogatta a hátrányos helyzetűeket, sokszor a védelmükben is felszólalt, ezért gyakran támadta az angol kormányt is. Nagy politikai karriert viszont nem futott be, mert erősen szimpatizált a francia forradalommal, ő maga is többször hangoztatta forradalmi nézeteit, amelyek az akkori Angliában nem voltak túlságosan népszerűek. Írásaiban, amelyeket részben a saját, de néha „Öreg Hubert” álnév alatt is írt, a radikális társadalmi reformokért küzdött. Követelte a nép képviseletét az Alsó Házban, továbbá az évenként ülésező parlamentet és az általános választójog bevezetését. Tagja volt több titkos politikai társaságnak is. Hírbe hozták III. György király elleni összeesküvéssel is, de nem volt ellene semmilyen konkrét bizonyíték, viszont több barátját börtönbe vetették. Ezután Parkinson elfordult a politikától és 1799 és 1807 között számos orvosi műve jelent meg, köztük egy a köszvényről írt híres munkája is. Egyik szerzője volt azon legkorábbi írásoknak, amelyek a hashártyagyulladás témájában jelentek meg az angol orvosi szakirodalomban. Parkinson volt az első, aki rendszeresen írt hat betegről, akik a nevét viselő kór tüneteit hordozták. Ezeket a betegeket nem hivatalosan vizsgálta meg, hanem napi sétája alkalmával figyelte meg őket, majd a betegek egyszerű vizsgálatával és megkérdezésével állította fel a diagnózist.

A „neurózisok Napóleonja” alkotta meg a kifejezést

Jean-Martin Charcot francia tudós, neurológus és a kórélettan professzora volt az, aki megalkotta a Parkinson-kór kifejezést több évvel később. Őt nem hiába nevezték a „neurózisok Napóleonjának”, hiszen ő volt a modern neurológia (az idegrendszer rendellenességeivel foglalkozó orvosi szakterület) megalapítója. Jean-Martin Charcot figyelte meg először és nevezte el a sclerosis multiplexet. Ez egy olyan a központi idegrendszert érintő betegség, amelynek során az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek védőburka, az úgynevezett velőshüvely megbomlik.

Parkinsont a lakosság általános egészsége is foglalkoztatta, amiről sok orvosi tantételt is írt. Leghíresebb munkája mindenesetre az „Egy tanulmány a remegő bénulásról” című volt, ebben a művében adott elsőként leírást a később nevét viselő betegségről. Annak ellenére, hogy komolyan foglalkoztatta a tudomány, a teremtéssel és az özönvízzel kapcsolatban szilárdan hitt abban, hogy ezek Isten keze által vezérelt folyamatok voltak.

James Parkinson Londonban hunyt el 1824. december 21-én, sírja a St. Leonard temetőjében található. Születésnapját, április 11-ét pedig 1997 óta a Parkinson-kór világnapjának nyilvánították.

Felhasznált irodalom

J. Leslie Findley, Bridget McCall: Parkinson-kór, Springmed Kiadó, Bp.

Dr. Kuklis Eszter: Életmód könyv. Gyakorlatias tanácsok egy életmódterapeuta-orvostól. Springmed Kiadó, Bp.

Ray Dorsey MD, Todd Sherer PhD, Michael S. Okun MD, Bastiaan R. Bloem MD, PhD: Küzdelem a Parkinson-kór ellen. Egy teljesebb életért!Édesvíz, 2021.

John Toussaint MD, Roger A. Gerard PhD, Emily Adams: Az egészségügy forradalma. Lean Enterprise Institute Hungary Nonprofit Kft. 2016.

Gyuris László, Nagy Kata, Koncsek Krisztina, Szilágyi Levente, Nagy Edit: A freezing jelenség vizsgálata Parkinson-kóros betegeknél. Fizikoterápia. 2018.

Takáts Annamária: A Parkinson-kór diagnosztikája és terápiája. Roche Kft.