Ne bújjanak álarc mögé, bátran kérjenek segítséget a bajban!

Fogalmazhatunk úgy is, hogy még azelőtt kell megtenni a lépést, mielőtt súlyosabb baj történik. Az országos híradások is foglalkoztak azzal a közelmúltban történt dunaújvárosi esettel, amelyben a férjet gyanúsítják felesége megölésével (feldarabolásával és elrejtésével). Egyes vélemények szerint a férfinak már korábban is voltak erőszakos megnyilvánulásai, sőt, olykor tettlegességig is elfajult egy-egy vita. Persze, ennek valóságtartalmát nem lehet bizton állítani, hiszen nem voltunk ott, és éppen emiatt sokszor marad látens a családon belüli erőszak. 
 

Sajnos ami zárt ajtók mögött történik, az rejtve is marad mindaddig, amíg az áldozat meg nem teszi a szükséges lépéseket. 
– Az a tapasztalat, hogy a bántalmazottak azért nem kérnek segítséget, mert félnek, és bizony azzal sincsenek tisztában, hova, kihez fordulhatnak egyáltalán a problémájukkal – mondta lapunknak Kiss Dénes rendőr őrnagy, a helyi kapitányság bűnmegelőzési alosztályának vezetője, és hangsúlyozta, igenis merjenek segítséget kérni! Az elsődleges védelmi hálót a rend­őrség jelenti, vagyis baj esetén azonnal tárcsázzák a 112-es segélyhívót. 
Ha a sértett él a jogával, és vallomást tesz családon belüli erőszakért, akkor egy 2009-es törvény lehetőséget ad a távoltartási végzésre. Ezt a rendőrségtől vagy bíróságon lehet kérvényezni. Ideiglenesen 72 órára rendelheti el a rendőrség a távoltartást, közben a bíróságon gyorsított eljárás keretében további 60 napra hosszabbítható meg a döntés. 

Ez idő alatt eldőlhet, hogy sikerül-e rendezni a vitás helyzetet a feleknek. Ilyenkor természetesen nem veheti fel a bántalmazó a kapcsolatot az áldozattal. Ha megszegi a határozatot, szabálysértést követ el, és akár elzárással is sújtható. Nemcsak kérelemre, hanem hivatalból is elrendelheti ezt a rendőrség, ha úgy ítéli a körülmények alapján, például súlyos testi sértés esetén is alapból megteszik ezt az intézkedést. Ilyenkor egyébként két vonalon megy tovább az eljárás, hiszen a súlyos testi sértés már büntetőeljárást von maga után. 
– Sajnos olyan eset is volt, hogy a hölgy kérte tőlünk az ideiglenes távoltartási végzést, ám amikor másnap bíróságra kellett mennie, hogy meghosszabbítsák, akkor ott már azt mondta, hogy megbocsátott a párjának. Az a legrosszabb, ha nem kérnek segítséget, mert ha nincs bejelentés, akkor sajnos nem tudunk mit tenni – tette hozzá. 
Ha valaki nem akar a rendőrséghez fordulni, és el akarja kerülni az ilyenkor alkalmazott eljárásokat, országos és helyi segélyszervezetektől is kérhet segítséget. Példaként Kiss Dénes az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot emelte ki (www.okit.hu, ingyenesen hívható száma pedig 06 80 20-55-20), amely a nap 24 órájában azonnali segítséget nyújt a bajbajutottak számára, és tanácsadással, szállásadással (menedékházzal) is tudnak szolgálni. Ugyancsak az anonimitás megőrzése mellett lehet segítséget kérni például a bantalmazas.hu internetes felületen. Szakemberek, pszichológusok, párkapcsolati tanácsadók segítségét lehet igénybe venni, ha mindkét fél hajlandó arra, hogy rendezzék a viszonyokat. 
A Büntető törvénykönyv rögzíti a kapcsolati erőszak fogalmát. Ezt azt jelenti, hogy ha többször is előfordul a hozzátartozói kapcsolatban bántalmazás, az már bűncselekménynek számít. Az eljárás megindításához magánindítvány szükséges a bántalmazott fél részéről, ezzel kezdeményezheti a büntetőeljárást, a felelősségre vonást. 

– Idén volt olyan esetünk, hogy a szomszéd tett bejelentést családon belüli erőszakról. A kollégák kimentek a helyszínre. A hölgy nyitott ajtót, de azt mondta, hogy nem történt semmi, csak hangosan néztek filmet. Nem volt látható sérülése a nőnek, így ilyen esetben sem tudunk mit tenni – mondta az őrnagy. 
Nem kötelező a hozzátartozóra nézve terhelő vallomást tenni, de volt olyan, hogy egy családtag azt mondta, nem tagadja meg a tanúvallomást, és történjen már valami, mert ha így folytatódik, baj lesz belőle. 
Nyilván nemcsak a nő lehet a bántalmazott fél. Megtörtént az is, hogy a feleség bejelentést tett, ki is ment a rendőrség, viszont a három gyermek elmondta, hogy nem az apuka, hanem bizony az anyuka csinálja mindig a balhét, iszik és gyógyszereket szed, üvölt mindenkivel. Ebben a történetben az anyuka kapott távoltartási végzést a családtól. 
– Szoros együttműködésben vagyunk a helyi segélyszervezetekkel. Volt már arra példa, hogy az Útkeresés Segítő Szolgálatnál kért segítséget egy személy. Egy ottani családsegítő munkatárssal beszélt, amikor hívást kapott a bántalmazó párjától, kérdőre vonta, hogy mit csinál, és hogy jöjjön haza megbeszélni a dolgokat, úgy, ahogy szokták. A nő tudta, hogy ez pofont fog jelenteni. A családsegítő szolgálat tette ekkor a bejelentést, mi láttuk a rendszerben, hogy bizony már korábban is intézkedni kellett a családnál – idézte fel Kiss Dénes. 
Orvosoknak is van jelentési kötelezettségük. Ha például sürgősségi ellátásra megy valaki azért, mert a párja behúzott neki és eltörött az orra, akkor a doktornak is jelentenie kell, hogy családi veszekedés miatt szerezte a sérülést. 
– Egyszer épp én voltam szolgálatban, amikor kaptunk egy ilyen bejelentést. Sajnos amikor a hölgyet behoztuk a kapitányságra, itt már azt a történetet adta elő, hogy nem is az élettársa bántotta, igazából béna volt, és ittasan elesett a lépcsőn, csak nem akarta ezt az orvosnak mondani. Nyilván meghallgattuk az élettársát is, aki ugyancsak ezt állította. Ilyenkor nem lehet mit tenni. Fontos, hogy a bántalmazó lássa, nem jó ez a helyzet, megoldást kell találni, vagy egyszerűen elmenekülni. Ha tényleg segítségre van szükség, ne bújjanak álarc mögé, miközben a háttérben komoly problémák vannak a kapcsolatban. Ne találjanak ki meg nem történt dolgokat csak azért, hogy mentsék a párjukat! – hívta fel a figyelmet a biztonság érdekében Kiss Dénes.