Közmeghallgatás

2022.02.07. 14:00

Talán mégis megmenthető a természet, ha teszünk érte

Ez jutott az eszembe, amikor az előszállási közmeghallgatáson minden más jövőépítő beruházás terveivel hasonló fajsúllyal beszélgettek a környezetvédelem helyi problémáiról. Jókor és jó helyen, a település közmeghallgatásán, és a helyi televízió nyilvánossága előtt mondták el a gondolataikat az emberek.

Balogh Tamás

Magam is fával tüzelő ember vagyok, amit a kazánomban végzek. 

Ezzel kezdte rövid előadását dr. Bodolai György, amiben az ebben a témában elindítható közgondolkodásra, és a józan tettekre inspiráló gondolatait foglalta össze: 

– Talán a tűzgyújtásról szólva arról is beszélhetnénk, hogy azt kellene meggyújtani, ami el is akar égni. És persze arról is, hogy ne olyan anyagokból akarjunk tüzet rakni, amiknek az égésterméke súlyosan rombolja az életünk minőségét. 

 

Dr. Bodolai György a közmeghallgatáson, a helyi tévé nyilvánossága előtt mondta el környezetvédő gondolatait Fotók: Balogh Tamás

Rémisztő kép 

„Gyönyörű” dolgokat lehet olvasni arról, hogy egy gumiabroncs, vagy egy zsáknyi műanyagpalack elégetéséből keletkezett, tömény rákkeltő anyagokkal hány millió köbméter levegő szennyeződik. Tehát aki ezt akár a szabadtűzön, vagy a kazánjában csinálja, az saját magát, a környezetében és a távolabb élőket is beteggé teszi vele. Ez körülbelül olyan, mintha az ételünkbe mérget adagolnánk. 

Amikor azt olvassuk, hogy valaki tüdőrákban, vagy más daganatos betegségben hunyt el, akkor fel kell merüljön bennünk, hogy ahhoz ezek az esetek is hozzájárulnak. Bocsánat, ha nyersnek találják a megfogalmazásomat, de borzasztó súlya van ennek a magatartásnak. 

 

Makovics Zoltán mezőfalvi gyakorlatot említett jó példaként

Nehéz teher 

– Amikor körülnézünk a falu területén, néha látjuk, hogy honnét szál föl a koromfekete és a hófehér füst. Ha valaki (hatósági állatorvosként) én aztán jól tudom, hogy milyen hálátlan feladat utána járni a szabálytalanságoknak, és milyen következményei vannak. Ezzel együtt fel kell nőnünk hozzá, hogy lássuk, mennyi baj van a világon – hangsúlyozta dr. Bodolai György, hozzátéve a következőket is: 

Jó megoldások 

– Szerencsére mára már meg van oldva a szelektív hulladékgyűjtés, és a sok feleslegessé váló műanyag összegyűjtését, tudatosan vásárlással el is lehetne kerülni. Erre oda lehetne, és kellene figyelni. 

Amit lehet, például a faleveleket, egyéb növényi maradványokat a kertben komposztálni kellene. Egyszer kiszámoltam, hogy ha én hosszú életű leszek, a komposztálással a saját kertemben az évek során, ötven–hatvan év alatt, tizenöt centiméterrel gyarapítom a termőréteget. 

Komposztálok a kertben 

Ezt is megtudtuk Farkas Imre polgármester válaszából. A továbbiakban ezt is elmondta: 

– Nem egy ördöngösség, és érdemes vele foglalkozni. Én is látom, hogy nagyon sokan tüzelnek, de még többen füstölnek. A kazánban nem odavaló dolgokat elégetők talán nem is gondolnak arra, hogy a nagyon magasra emelkedő hőmérséklet miatt jelentősen felgyorsul a berendezésük és a kéményük élettartama. 

Az a baj, hogy ezt nem azok csinálják, akik végig tudják gondolni, hanem azok, akik „mindenáron” meleget akarnak csiholni a házukba. Ezért is mondják, hogy a szemléletváltást már a gyermekkorban el kell kezdeni. Ilyen szempontból az is baj, hogy a gyerekek maximum nyolc órát töltenek el az iskolában, ahol erre sarkallják őket, de otthon nem ezzel a szemlélettel szembesülnek. 

 

A szelektív hulladék 

– Ez már megoldott a falunkban – folytatta Farkas Imre. – A klímastratégiai pályázatunk nyomán kiosztásra került egy naptár, amelyből megtudható, hogy mikor szállítják el a csomagolóárut és zöldhulladékot. Nagyon fontos megjegyezni, hogy azt csak abban a zsákban szállítják el, amit a Dunanett ad ki az ügyfelei részére. Az egy különleges, öko termék, lebomló anyagból készült eszköz. 

Egy idős ember nem fog azért bemenni a városba. Többször is megpróbáltam, hogy kérek tőlük zsákokat, hogy majd azokat mi itt a faluban kiosztjuk, de nem jártam sikerrel. Ezzel szemben a valószínűleg sokkal drágább szelektív kukából kilencszázötven darabot ránk mertek bízni. Bízzunk egy szerencsés fordulatban, ami után ezzel is segíteni tudunk majd a lakosságnak. 

 

A mezőfalvi példa 

Makovics Zoltán a helyi horgásztó áldatlan állapotai után a mezőfalvi gyakorlatot jó példaként említette, ahol a lakóktól összegyűjtik a gallyakat, amit aztán a közösségi épületek kazánjában fűtenek el. 

A válasz ismét Farkas Imre polgármester adta meg. 

– A horgásztóra, mint kiváló szabadidős tevékenységnek helyet adó terepre a jövőben is szükség lehet. A mostani állapotában mára már használhatatlanná vált. A medre szinte a használhatatlanságig feltöltődött iszappal. A rekonstrukcióhoz az egész medret ki kell kotorni, a kitermelt földmennyiséget a szabályoknak megfelelően el kell helyezni és a zsiliprendszert valamint a túlfolyó rendszert is fel kell újítani. Gyors megoldás nem látszik a probléma kezelésére, de nagy figyelmet fordítanak rá a jövőben. 

 

A mezőfalviak fahulladék-fölhasználásáról elmondta: 

– Pályázaton nyerték a hozzávaló berendezést, és néhány ember élő munkája nyomán az aprítás nyomán, szépen működtetik az összegyűjtött fa maradványokból a kazánjukat. Ez a feladat sem olyan egyszerű, mint ahogy azt elképzeljük, hiszen az összegyűjtött gallyakat előbb meg kell szárítani, és gondosan, tűzbiztosan szabad raktározni. Az összegyűlt hamut padig ellenőrzött körülmények között a megfelelő helyre kell szállítani. Ezeket a feladatokat, vagy akár a faanyagok briketté alakítását mi is el tudnánk végezni, de nálunk minden hasonló kazán, gázüzeműre lett átállítva. Ezért az ott sikeresen működő szisztémát mi nem tudjuk felhasználni. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában