Életbe lépett az új Országos Horgászrend – változások

Számos, a közelmúltban lezajlott változás tette szükségessé egy új Országos Horgászrend megfogalmazását, amelyet minden horgásznak érdemes legalább egyszer részletesen átolvasnia, mielőtt a vízpartok felé indul – mondta el lapunknak Dualszky-Kovács István, a rácalmási Sirály Horgász Egyesület elnöke, valamint a Horgászegyesületek Velencei-tavi és Duna menti Szövetségének alelnöke, akit a főbb változásokról kérdeztünk.

– A MOHOSZ decemberi összesítése szerint a horgászszervezetek nyilvántartása alapján mintegy 700 ezren váltották ki engedélyüket 2020-ban. A regisztrált horgászok száma így közel 135 ezer fővel nőtt a 2019. évihez képest. Az országos horgász szövetség közlése szerint több mint húsz százalékkal növekedett az ágazati forgalom, a horgászpiac. Több mint 1100 tonnával több hal került a magyar vizekbe. Egyrészt öröm a horgásztársadalom bővülése, másrészt mindez a változás környezetterheléssel is együtt járt. Éppen ezért az új horgászrend számos pontban foglalkozik a vízpartok környezeti védelmével, és a horgászoktól elvárt környezettudatos viselkedéssel is. Csak néhány példa, a rendelet 23. pontja szerint „a horgászat közben keletkezett szemét a vízparton csak az ott e célból elhelyezett tárolókba, lezárt zacskóban helyezhető el. Szemetelésnek minősül a cigarettacsikk és a szotyola-maghéj, valamint a rágó eldobása is. Kutyatartásnál a keletkező hulladék szemétként történő kezelése kötelező. A halgazdálkodási hasznosító a HHR (Helyi Horgászrendelet) vagy HRK (Helyi horgászrendi kivonat) keretei között rendelkezhet úgy is, hogy a keletkezett szemetet a horgászat befejezése után minden horgász köteles haladéktalanul elszállítani.”

Szintén e körbe tartozik, hogy mások zavarása, a túlzott zajkeltés minden formája tilos. Nyilvánvaló alkoholos befolyásoltság vagy bódult állapot esetén a horgászat folytatása nem lehetséges. E rendeli pontok sajnos egy naponta tapasztalt problémákat kívánnak orvosolni. Magam is gyakran találkozom olyan szemetes horgászhelyekkel, amelyeknél ott hevernek az eldobott sörösdobozok, csikkek.

– Egy hozzáállásbeli váltásra is szükség van. A horgász igenis felelős azért, hogy óvja az általa is használt horgászhely környezetét, a víz minőségét. A másik fontos szempont a hal védelme. E rendelet már illeszkedik a környezetvédelmi szabályozásba, valamint pontosan rögzíti a kíméletes bánásmód követelményeit is. Például, tilos a drótszák használata, tilos a kifogott hal tetszőleges megjelölése, csonkítása. Valamint (55. pont) a horgász egyéni felelőssége a választott célhalaknak megfelelő, halkíméletet is biztosító horgászeszközök és horgászfelszerelések alkalmazása, a horgászat teljes időtartama során a horgászatra alkalmas fizikai állapot fenntartása. Nyilvánvalóan a rutinos horgászok többsége e rendeletben foglaltak döntő többségét ismeri, és remélhetően betartja, ám fontos kiemelni, hogy az Országos Horgászrend mellett az adott vízterületen érvényben van a helyi horgászrend is, e kettő pedig eltérhet. A helyi horgászrend szabályai nem lehetnek ellentétesek a jogszabályi előírásokkal, ugyanakkor jogszabályi felhatalmazás alapján a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezeteknek lehetőségük van szigorúbb korlátozások előírására, a halgazdálkodási hatóságoknak pedig enyhítések elrendelésére is. Ennek azért van jelentősége, mert amint valaki megváltja az adott vízterületre szóló jegyet, azzal elfogadja annak szabályait is, így ezek egy esetleges ellenőrzés során számon kérhetők. Érdemes tehát előzetesen tájékozódni – mondta el Dual­szky-Kovács István.