Mécsest gyújtsunk mindazokért, akiket rég nem láthatunk

Ez a kegyeletteljes ünnepkör az elcsendesülésről szól, amelyen vallási nézetektől függetlenül az elhunyt szeretteinkről emlékezünk. Palkovics Katalinnal, a Magyarországi Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesületének titkárával beszélgettünk arról, hogy milyen szokások alakultak ki erre az időszakra.

– Többféle módon emlékezhetünk meg, de ilyenkor nagyon sokan látogatnak ki a temetőbe, hogy rendbe rakják a hozzátartozóik sírját, friss virágot visznek a vázákba, vagy éppen beültetik új növényekkel. Sokan döntenek a koszorúk mellett.

Ebből is sokfélét lehet kapni, mi a természetközelieket szeretjük, éppen ezért természetes, élő anyagokból készítjük a koszorúkat. A másik fontos eleme a megemlékezésnek, hogy mécseseket gyújtanak a hozzátartozók. Szerintem ilyenkor, este, a rengeteg világító mécsessel a legszebb a temető – mondta Palkovics Katalin. Felidézte azt is, hogy üzemeltetőként fontos időszak volt ez cégüknek, kollégáikkal nagy erőkkel azon dolgoztak, hogy az ünnepre rendbe tegyék a kegyeleti parkot. Az elmúlt nyolc esztendőben ökumenikus megemlékezést is szerveztek, a keresztény felekezetek készségesen álltak hozzá, egyszerre volt jelen a római és a görögkatolikus egyház, az evangélikus és a református egyházközség vezetője.

Arról is beszélgettünk, hogy bár a parkfenntartási munka és a műsor feladatokat jelentett napközben, mindig is megemlékeztek a családdal az elhunyt szeretteikről. – Mi október 31-én és november 1-jén, amikor minden lecsendesedik a nap végére, akkor szoktunk gyertyát gyújtani, számomra ekkor a legmeghatóbb – osztotta meg velünk gondolatait, majd hozzátette azt is, hogy ebben az időszakban rendkívül nagy a forgalom a temetőben és a környéken, ezért arra buzdít mindenkit, hogy legyünk türelemmel mások iránt, nem elfelejtve azt, hogy a nyugodt megemlékezés a gyász feldolgozásának is része.