Egészségtudatos életmóddal kivédhető a betegségek jó része

– Az egészségünk megtartása vagy visszaszerzése érdekében nem mindegy, hogyan táplálkozunk. Ön hogyan látja, mi magyarok, mennyire vagyunk tudatosak az egészséges étkezést tekintve?

– Ezt a kérdést több szempontból is megközelíthetjük. Ha a magyarok egészségi állapotát nézzük, akkor a helyzet sajnos nem túl rózsás. A felnőttek 65, a gyermekek 20–25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Az életmódhoz erősen kapcsolható 2-es típusú cukorbetegségben 1 millió honfitársunk szenved. A halálozás döntő többségéért olyan civilizációs kórok felelősek, mint a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatok. Ezek a statisztikai adatok sajnos nem adnak okot optimizmusra. Tekintve, hogy az említett betegségek jó része megelőzhető lenne egy egészségesebb életmóddal, következtethetünk arra, hogy a magyarok kevéssé egészségtudatosak. Felmérések adatai szerint csupán a lakosság 20 százaléka mondható valóban annak. Másrészt látunk azért pozitív változásokat, például stabilan nő a barna kenyerek, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk fogyasztása, több halat és kevesebb sót eszünk, mint a korábbi években. Sajnos ezeket számos negatív trend ellenpontozza, például a csökkenő zöldség- és gyümölcs-, illetve tejfogyasztás.

– Milyen ételek bevitelét kellene minimálisra csökkentenünk, és milyen ételekből kellene többet fogyasztani?

– Magyarországon az egészséges táplálkozásra vonatkozó javaslatokat az Okostányér nevű étrendi útmutató foglalja össze. E szerint bőséges fogyasztásra javasoltak a zöldségek és a gyümölcsök, rendszeresen érdemes a tányérra tenni a teljes értékű gabonából készült termékeket, ételeket, hüvelyeseket, olajos magokat, halat, sovány tejtermékeket, tojást, sovány húsféléket. Korlátozni célszerű a magas só-, cukor- és zsírtartalmú élelmiszerek, ételek, például rántott fogások, tejszínes desszertek, sózott ropogtatnivalók, édességek, kolbász, szalámi, szalonna fogyasztását. Semmi sem tilos, de a megfelelő arányokra fontos figyelni.

– Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, és vacsorázz úgy, mint egy koldus. Igaz ez a mondás még?

– A rendszeresség az egészséges táplálkozás egyik pillére. Mennyiségét tekintve pedig az ebéd kell, hogy a főétkezés legyen, ennek elsősorban a súlyunk megtartása, a túlsúly megelőzése szempontjából van jelentősége. Napi három- vagy ötszöri étkezés javasolt; reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora. Így nem érezzük magunkat sohasem éhesnek, nem kell attól tartani, hogy a kihagyott étkezések miatt egyszer csak ránk tör a farkaséhség. Ilyenkor általában, amit találunk, azt esszük meg. Mondjuk egy csokoládét a fiókból. Ez hosszú távon problémákhoz fog vezetni. Az étkezéseket tervezzük meg, építsük bele a napi rutinunkba. Ha többször étkezünk, akkor az elfogyasztott ételek mennyisége is kevesebb. Például reggelire egy teljes kiőrlésű lisztből készült zsemle kevés margarinnal, vajjal megkenve, 2-3 vékony szelet sajttal, esetleg felvágottal vagy 1 darab tojással optimális lehet, ha fogyasztunk mellé pár paradicsomot, paprikát egy tea vagy tejeskávé kíséretében. Tízóraira egy müzli vagy gabonapehely jó választás lehet. Az ebédünk lehet például 3 deciliter leves, barna rizs és halfilé, vagy főzelék vagdalttal. Délután elfogyaszthatunk egy almát, kis maréknyi nem sós olajos maggal, például mandulával, majd vacsorára egy korpás kifli, esetleg egy szelet barna kenyér kőrözöttel és egy harmad kígyóuborkával jó választás lehet két, két és fél deciliter sovány tejjel.

– Miért fontos a táplálkozás és a hidratáció viszonya?

– A víz az a tápanyag, amelyre szervezetünknek a legnagyobb mennyiségben van szüksége minden nap. Testünk 60 százaléka víz felnőttkorban, szervezetünk nem működhet megfelelően e nélkül.

– Eltérő véleményeket lehet hallani a vízfogyasztás mértékéről. Ön szerint mi az optimális?

– Magyarországon az EFSA, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság iránymutatását tekintjük elfogadottnak. E szerint egy felnőtt férfi számára napi 2–2,5 liter, egy nőnek 1,5–2 liter vízre van szüksége naponta, minden forrásból. Ebből az ételek hozzájárulása kb. 20–30 százalék, a maradékot adják az italok. Ez utóbbi kb. napi 8 pohárnyi (2–2,5 dl/pohár) mennyiségnek felel meg. Ebből legalább 5 pohárnyit ivóvízből, legfeljebb 3 pohárnyit egyéb italokból (pl. tea, gyümölcslé stb.) ajánlott meginni. Természetesen ez egy általános iránymutatás, az egyéni igények az egészségi állapot, életmód stb. függvényében változhatnak.

– Sokan a folyadékot cukros üdítőkkel pótolják.

– Szomjoltásra legalkalmasabb az ivóvíz. Magyarországon jó minőségű ivóvíz jön a csapból, használjuk ki! Gyümölcs- és zöldségleveket, cukortartalmú teákat, üdítőitalokat, turmixokat, tejes italokat (pl. kakaó, tejeskávé) csak a folyadékbevitel színesítésére, alkalmanként, kis mennyiségben fogyasszunk.

A víz világnapját ünnepeljük vasárnap

AZ ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a víz világnapja dátumaként, célja pedig, hogy gondolkodásunk középpontjába kerüljön ez a nélkülözhetetlen természeti kincs. Ebben az évben az esemény szlogenje: Víz és klímaváltozás. A víz hatékony felhasználása csökkenti az üvegházhatást. A klímaváltozás elleni harc egyik legfontosabb eleme a Föld vízkészletének megóvása és hatékony felhasználása. A Föld lakossága egyre növekszik, és ennek velejárója az egyre növekvő vízfogyasztás, ami gyakran jár együtt a környezet és a természeti erőforrások károsításával. A víz a legértékesebb erőforrásunk – felelősségteljesebben kell felhasználnunk. Meg kell teremteni az egyensúlyt az emberek, az ipar, a mezőgazdaság és a vízkincs védelme között. Mindemellett nem szabad elfelejteni, a tiszta vízhez minden embernek joga van. A klímaváltozás lassításában mindenkinek megvan a maga feladata. Ami a legfontosabb: ne pazaroljuk a vizet! Gondoljuk át, hogyan tudunk a saját életünkben, a környezetünkben tenni valamit a klímaváltozás ellen. (Forrás: hidrologia.hu)