Ha az első becslések pontosak, akkor nagyon nagy kár érte a termelőket és a fogyasztókat

A nagy kérdés az, hogy milyen lesz a március? – mondta lapunknak néhány hete ifjabb Csizmadia György, a Venyim Gyümölcse kertészet tulajdonosa és ügyvezetője, amikor arról érdeklődtünk nála, hogy okoz-e kárt a gyümölcsösökben a január közepi enyhe idő, amikor nem csak a kártevők éledtek fel, de duzzadni kezdtek a gyümölcsfák bimbói is.

Megkaptuk a választ.

Csütörtökön ismét telefonált ifjabb Csizmadia: – A ma hajnal „leszüretelt”... – foglalta össze a történteket.

Aznap kora reggel mínusz 22 Celsius-fokot mértek a Dunántúl nagy részén. A fagykár: óriási.

Az első becslések szerint szinte minden dunántúli kertészetben hatalmas károk keletkeztek. A kajszi és az őszibarack szinte teljesen elfagyott: a károk legalább az ültetvények kilencven százalékát érintették.

Az almafáknál egyelőre nem lehet felmérni, mekkora pusztítást végzett a fagy, ezek a fák most még többnyire alvó állapotban vannak. A szamóca helyenként változó mértékben még a hó alatt van, azon múlik, hogyan vészelte át a hideget, hogy a hó mennyire takarta az ágyásokat.

A cseresznye és a ­meggy talán túlélheti a csapást, a gazdák még reménykednek ebben, de az igazi tavasz érkezésekor kiderül majd a kár mértéke. A mandulán nem maradt ép virág.

Ifjabb Csizmadia azt mondja: ha nincs az enyhe január, ha nem élednek meg a növények egy hónapja, a mínusz 22 fokos fagy akkor is brutális hatással járt volna. Ez a hőmérséklet már mindenképpen a fagyás határát jelenti. Ilyen hidegben nemcsak a bimbók, rügyek, virágok pusztulnak el, hanem magában a gyümölcsfában: az ágakban, a törzsben is károk keletkeznek.

Ilyen mértékű fagy ellen, különösen, ha hóesés és szél is kíséri, szinte lehetetlen védekezni.

Több napon át tartó kemény mínuszok

A gazdák úgy szokták felmérni a károk mértékét, hogy egy-egy hajtást levágnak, megpróbálják fedett, meleg helyen kihajtatni. Ha sikerül, akkor nem pusztult még el a növény, akkor van remény. Ha ott sem kél életre a hajtás, akkor lehet a fejet vakarni igazán.

Ráadásul ez a hideg nem csak múló, jövő-menő fagy volt. Egész héten mínusz 10 fok alatt volt a hőmérséklet, többnyire mínusz 18 és mínusz 22 fok között. Ha csak egy éjjel hűl le ennyire a levegő, akkor talán átvészelték volna az ültetvények, de valójában hétfő óta minden éjjel keményen fagyott: ez már mindenképpen nagyon sok volt.

Külön problémát jelent, hogy az ültetvényesek többnyire ilyenkor gondolkodnak el mélyebben azon, hogy kössenek-e erre az évre, de legalább a tavaszra biztosítást fagykárra, más veszedelmekre. Vagyis valószínű, hogy a többségüknek, de mindenképpen sokaknak egyelőre nincsen biztosítása erre a vészre.

Támogatásra szorulnak

Ez pedig azt jelenti, hogy a gazdák nagy része most szinte kilátástalan helyzetbe került. Nem lesz termés, nem lesz bevétel, és ilyen körülmények között nagy talány, hogy miből lesznek képesek folytatni a gazdálkodást? Ha egyáltalán képesek lesznek erre.

Érdekvédelmi szervezeteik azon gondolkodnak, hogy a kormányhoz fordulnak segítségért. Valamilyen támogatásra, kamatmentes hitelre lenne szükségük ahhoz, hogy az idén tudják folytatni a munkát, ne kelljen befejezniük a gazdálkodást, felhagyni az ültetvényekkel, ne kelljen tönkremenniük.

Az már másik kérdés, hogy mi lesz idén a piaci árakkal? Most biztosnak tűnik, hogy a gyümölcsök nagy részénél óriási áremelkedés várható, és nem csak a kosaras, termelői piacokon, hanem a nagybanikon is, és még a szupermarketek polcain is látható lesz a fagy hatása. Valószínűleg áruhiány nem várható, de a választék mindenképpen szűkülni fog, a minőség is változhat, és a külföldről érkező áruknak nem lesz, vagy nem lesz elegendő hazai versenytársa. Ez is árfelhajtó tényező, nem beszélve a plusz külföldi beszerzések költségeiről.

A hatalmas károkat a vásárlók is megérzik majd

Ugyanakkor a kereslet növekedni fog, mivel a kiskertek is megsínylik ezt az időjárást. Vagyis a hobbikertészek is többet fognak vásárolni gyümölcsből (egyáltalán: vásárolni fognak), és ez sem teszi olcsóbbá az árut.

Mivel informátorunknak, ifjabb Csizmadiának most még jobbára a Dunántúlról vannak hírei, talán a keleti országrész termelői enyhíthetnek valamit a helyzeten, ha őhozzájuk nem ért el, vagy nem ért el ilyen mértékben a fagy. A meteorológiai jelentések viszont nem ezt sugallják.

Egyedül az adhat még okot reménykedésre, hogy ezek a dunántúli rossz hírek egyelőre becslésekre, első benyomásokra támaszkodnak. Talán a részletesebb felmérések, a biztosítói szakemberek kárbecslései nem igazolják a totális borúlátást. Habár az biztos, hogy a gazdákat jelentős kár érte, és akkor annak hatásai érződnek majd a vásárlók pénztárcáin is.