Hogyan kapnak nevet az utcák?

Az egyik legfontosabb szabály, hogy élő személyről nem lehet közterületet elnevezni. De hogyan is történnek a dolgok? Ha – tegyük fel – Tábor­álláson épülnek az új házak, és létrejön egy új utca, hogyan nevezik el? Létezik egy úgynevezett utcanév munkacsoport, amely öt főből áll.

A csoport vezetője, az elnök Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója. Rajta kívül a csoport tagja Szabó Imre, Dunaújváros főépítésze, egy főt a polgármester delegálhat, Izsák Máté, a kulturális bizottság elnöke, valamint a városüzemeltetési és beruházási osztály vezetője, Markóth Béla. Ez a grémium vizsgálja meg, hogy milyen nevet adjanak az adott közterületnek. Hogy milyen szempontok alapján? Nem lehet egyszerűen csak ötletelni, azt inkább a lakosságra bízzák. Névtani, stilisztikai, művelődéstörténeti szempontok, helyrajzi viszonyok, mi több, a környező utcák elnevezése alapján döntik el, mi lenne a legmegfelelőbb név. Ezt a javaslatot kapja meg a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és az aljegyző, valamint a választókerület képviselője is. Ebből kialakulhat egy diskurzus, elképzelhető, hogy valamelyik szereplő nem ért egyet vagy módosítana.

Egyeztetés a lakossággal is történik, ugyanis a konszenzusos eredményt közzéteszik közérdekű közleményként Dunaújváros hivatalos weblapján, és ezt 15 napig bárki véleményezheti. A javaslatok alapján készül egy előterjesztés a városüzemeltetési bizottság véleményét kikérve, amelyet aztán a polgármester terjeszt a közgyűlés elé. Ezt a metódust alkalmazzák az új utcaneveknél, valamint az átnevezéseknél egyaránt.

Három esztendővel ezelőtt viszonylag sok közterület neve változott, köztük a Ságvári Endre és a Zalka Máté utcáé, vagy a Károlyi Mihály soré is. Dr. Molnár Attila aljegyző fontosnak tartja elmondani, hogy az átnevezéseket – mondjuk a Zalka Máté utcát Gábor Dénes utcára – nem a közgyűlés találja ki, hanem a törvény kötelezi arra. Egészen pontosan így fogalmaz a törvény: „Közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a 20. század önkényuralmi politikai rendszereinek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, továbbá olyan kifejezést, illetve olyan szervezet nevét, amely a 20. század önkényuralmi politikai rendszereire közvetlenül utal vagy annak emlékét idézi.

Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e az előző bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.” Persze vannak olyan esetek is, amikor nem egyszerű a döntés, mint például a Munkás vagy a Tanács utca, hiszen ezek az elnevezések nem kötődnek közvetlenül az önkényuralmi rendszerhez, ám a köztudatban mégis asszociatíve köthetők hozzá. A közterület nevének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a közérthetőségre, a magyar nyelv szabályaira, a helytörténeti sajátosságokra, az elnevezés és a közterület összhangjára, illetve arra, hogy az adott városrészben használt közterületek elnevezése azonos fogalmi körbe tartozzon.

Nagyon fontos szabály, hogy 15 évig nem nevezhető át egy új utcanév. Az utcák átnevezésének több, a hétköznapi életre kiható vetülete is van. Például rendelet határozza meg, hogy a régi és új utcanévtáblák párhuzamos elhelyezését legalább két évig biztosítani kell. Ennek egyébként most éppen aktualitása is van, amikor a választások előtti értesítéseket kézbesíti a postás. Mivel az idősebbeknek gondot okozhat az új utcanevek alapján, ezért általában két évnél tovább is kint maradnak a táblák. A változást az önkormányzat a Központi Címregiszter nyilvántartásban átírja, és értesíti a kormányhivatalt, a Magyar Posta Zrt.-t, valamint a közszolgáltatókat, így azok a nyilvántartásukban is átírják az adatokat. Értelemszerűen az átnevezés után az ott lakók irataiban is módosítani kell az utcaneveket. Magánszemélyek esetében ennek költségeit az állam viseli. Érdemes is átvezettetni az új utcanevet az iratokban, mert a postai küldeményeket ugyan még egy darabig át tudja venni a lakó, de szavazni már nem fog tudni. Ugyancsak a szavazással kapcsolatos, hogy onnantól, hogy a köztársasági elnök kitűzi a választás időpontját, a választásig nem lehet a szavazókör határát és sorszámát, továbbá a település határát és elnevezését, utcanevet, házszámot, helyrajzi számot megváltoztatni, ám új közterületet el lehet nevezni és házszámozni.

Érdekes adalék, hogy még a Google térképalkalmazásában is átvezetik a változásokat. A hagyományos térképeken értelemszerűen nem tudnak változtatni, viszont már készül Dunaújváros új információs térképe, amelyen már az új nevekkel szerepelnek az utcák, és feltüntetik a jövőbeli fejlesztéseket is, mint például a kilátó. Ezek a térképek közel száz helyen lesznek kihelyezve várhatóan már áprilisban, a nagy forgalmú közterületeken, például a buszpályaudvaron, az uszodában, a vasútállomáson, az összes közintézményben, de még az éttermekben is, ha a tulajdonos hozzájárul. Valószínűleg Dunaújváros hivatalos weboldalára is felkerül.