Sikeres évet zárt az Intercisa Múzeum

Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója nem csak az elmúlt esztendővel, de a megelőző összesen négy évvel is meg van elégedve, de meglátása szerint a 2017-es kiemelkedően jó év volt a múzeum épületében. Az esztendő során 26 rendezvényük volt, beleértve az időszaki kiállításokat, előadásokat, koncerteket is. Az igazgató kiemelkedőnek tartja az elmúlt év rendezvényei közül a rendvédelmi kiállítást, sikeresnek ítéli a Kecskeméti Kerámiastúdió tárlatát, de különösen kiemelkedő sikert ért el Gombos István Ferenczy Noémi-díjas és Vörösmarty díjas ötvös-iparművész retrospektív-életmű kiállítása is.

Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója elmondta, Gombos István Ferenczy Noémi-díjas ötvös-iparművész retrospektív kiállításának csak a megnyitójára több mint háromszázan voltak kíváncsiak. Az igazgató büszkén jelentette ki: már meghaladják az évi 13 ezer fizető látogató számot. S ebbe még nem számolta bele a múzeumok éjszakáján megforduló több száz látogatót, a múzeumkerti esték résztvevőit, vagy az ingyenes múzeumi vasárnapok látogatóit.

Farkas Lajos kiemelte, hogy az elmúlt évben újraindították a nyári szabadtéri koncerteket a Dunaújvárosi Vegyeskarral, a Tótin család koncertjével, ami nagy sikernek örvendett. Mint mondta, természetesen lesz folytatás is 2018-ban. Az sem titok, hogy a Quintia együttessel képzeli el a kezdést májusban. Fontosnak tartja, hogy az elmúlt évben ki tudták adni, folytatták az Intercisa Múzeum évkönyvét, ami összefoglalja, mivel is foglalkoztak a múlt évben. Különösen fontosnak tartja, hogy önkormányzati segítséggel sikerült a holtpontról kimozdulni a Szalki-szigeti római kori platformok ügyében. Dendrokronológiai analízissel (a különböző famintákból vett évgyűrűsor átfedésén alapuló) megállapították, hogy az ott fellelt faszerkezet a XII. századból származik. Ez már reménytelinek tűnik, ugyanis eddig semmilyen bizonyíték nem volt a Szent Panteleimon kolostor létezésére. Még ez alapján sem merik száz százalékban kijelenteni, de most már van egy komoly támpontjuk. Amennyiben bebizonyosodik, akkor Magyarország első, legrégebbi görög kolostoráról beszélhetünk, ami a magyarországi vallástudományt új alapokra helyezheti.

Egy intézmény sikeréhez vezető útnak négy összetevője van – fogalmazott Farkas Lajos. „Először is kell egy jó fenntartó. Ha mind a négy évet megnézem, azt kell mondjam, Dunaújváros Megyei Jogú Város önkormányzata jó gazdája a múzeumnak. Másodszor kellenek hozzá nagyon jó szakemberek. A múzeumigazgató csak katalizátor szerepet játszik. Szeretném megköszönni nekik a magas szakmai munkát, és hogy bármikor szükség volt, akkor beugrottak és segítették az intézményt hétvégeken is. Harmadszor a helyi média. Jó, ha tudnak rólunk Győrben, de nekem az a fontos, hogy Kulcson, Dunaújvárosban, Rácalmáson tudjanak rólunk. Ezért szeretném megköszönni a helyi sajtónak is a munkát, mert enélkül nem értünk volna el sikert. Mindez akkor ér valamit, ha a visszacsatolás is igazolja. Az a tizenháromezer látogató jó visszajelzés. Nagyon jó a kapcsolatunk az oktatási intézményekkel az óvodától az egyetemig. Múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartunk, az adventi időszak minden perce be volt osztva. Sikerült azt megvalósítani, amit szerettem volna, hogy ha kultúráról beszélünk, akkor a múzeumnak az egyik központi szerepe legyen. Természetesen nem rivalizálunk a többi intézménnyel, mert mindegyiknek más a funkciója. Úgy érzem, most már tudják az emberek, hogy mi zajlik az Intercisa Múzeumban. A 2017-es évet nagyon sikeresnek tartom, kiegyeznék azzal, ha a 2018-as is ilyen lenne. Nekem az év végén lejár a mandátumom. Nem titok, hogy természetesen szeretném megpályázni a következő ötéves ciklust is, mert nagyon jól érzem magam Dunaújvárosban.”