2020.07.25. 19:00
Mennydörgéskor Illés szekere zörög
Fotó: Zsedrovits Eniko"
Július vége – a kánikula mellett – jeles napokról is nevezetes, még ha ezek kevésbé ismertek is. Illés, Mária Magdolna, Jakab, Anna: névnapok, amelyekhez szokások, hiedelmek, jóslatok fűződnek. Talán okkal, talán anélkül.
Július 20-a Illés napja volt, e napon tilos volt dolgozni, attól tartottak ugyanis, hogy aki ilyenkor a mezőn van, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdálkodók féltek ettől a naptól, hogy a vihar szétveri vagy a villám felgyújtja az asztagot, a kazlakat. (Volt olyan hiedelem is az Ormánságban, hogy akin Margit vagy Illés napján varrt ruha van, abba belevág a villám.) Vásárosmiskén azt mondják mennydörgéskor, hogy Illés abroncsolja a hordókat, Csíkdelnén úgy tartják, hogy ilyenkor Illés szekere zörög. Székelykevén úgy vélik, hogy az Illés-napi eső miatt lyukas mogyoró és dió terem. Július végének viharos időjárására utal az Újkígyóson és Doroszlón is emlegetett szólás: „Illés meg Jakab Annát kergeti”.
Ha Anna-nap, akkor a hagyományok szerint fel kell szedni a babot
Július 22-e Mária Magdolna napja, szokás volt a kislányok hajából e napon egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. A bácskai Felsőszentivánban sütőlapátra ültetve vágtak le a hajból, amit titokban ástak el, nehogy rontani lehessen a hajszállal. Szeged vidékén e napot nem tartották sütésre, mosásra alkalmasnak. Szajánban egyenesen tiltották e munkákat. Időjárásjósló hiedelem is fűződik e naphoz. Kiskunfélegyházán úgy hitték, esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja a bűneit.
Jakab napján, július 25-én szokás felszedni a fokhagymát, s – különösen a Jászságban – tartotta magát az a nézet, hogy az e napon kelt csirkék gyorsan nőnek. A Jakab-napi időből különböző módon jósoltak a várható téli időjárásra. Székesfehérváron úgy vélték, hogy Jakab napján virágzik a hó, mert ha ilyenkor sok a felleg, akkor a télen sok hó lesz. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak. Doroszlói megfigyelés szerint: „a zab aratását Jakab-napig be kell fejezni, mert ami gabona Jakab-napig kint marad, az kint is veszik”.
Anna napján, július 26-án szakad meg a kender töve, ezért ilyenkor kezdték a kender nyüvését. Szép idő esetén e napon szedték az annababot. A Drávaszögben s Medvesalján úgy tartják, Anna-nap előtt egy héttel kell kiszedni a hagymát, mert akkor tovább eláll. Doroszlón és Topolyán úgy vélik, hogy Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja. Anna kedvelt névünnep, mulatsággal, bállal való megünneplése ma is élő szokás.