A mester cím továbbra is rangot jelent

A mesteravatón kérdeztük Dunai Pétert, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárát az új szakképzési rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokról, a mesterképzés ebben elfoglalt helyéről. Amikor a szakképzési rendszer átalakítása zajlott a 2010-es évek elején – hangsúlyozta a főtitkár –, sikerült elérni, hogy a mesterkövetelmények előírásával rendelkező szakmák esetében a vállalkozásoknál csak olyan személyek foglalkozzanak gyakorlati oktatóként a tanulókkal, akik rendelkeznek a mester címmel. Ráadásul a duális képzés bevezetésével kvázi kötelezővé vált, hogy ne iskolai tanműhelyben történjen a gyakorlati képzés érdemi része, hanem a vállalkozásoknál. A motivációs rendszer úgy változott, hogy a vállalkozások érdekeltek legyenek abban, hogy minél több jó szakmunkást képezzenek akár a saját utánpótlásuk, akár a munkaerőpiac igényei részére. Megszerezte a kamara ehhez a szükséges forrást is annak érdekében, hogy minden évben meghatározott létszámban támogatott mesterképzést valósíthassanak meg a területi kamarák a szakképzési feladatok végrehajtására kapott költségvetésből. 

Tehát a kamara kezdeményezte a gyakorlati oktatók részére egy emelt szintű szakmai kötelezettség előírását, de ugyanakkor biztosította, hogy ne legyen túlzottan megterhelő anyagilag ennek a kötelezettségnek a teljesítése a vállalkozásnak. Ezzel együtt később gondok adódtak abból, hogyha elment a mester a vállalkozástól, és biztosítani kellett a pótlását. Ezért egyrészt fellazult egy kicsit a szabályozás azzal, hogy a szakirányú oktatási feladatot elláthatja az is, aki gyakorlati oktatói képzésen vesz részt a kamara szervezésében. Másrészt azoknak a szakmáknak az esetében, ahol nem került előírásra mesterkövetelmény, legalább az oktatáshoz szükséges pedagógiai tartalom elsajátítása egységes követelménnyé vált a kamarai gyakorlati oktatói képzés keretében. Ettől még a mester cím vonzereje megmaradt, továbbra is rangot jelent mesternek lenni, egy szakmai szint elismerését jelenti. 

A Szakképzés 4.0, az elmúlt években bevezetett oktatási stratégia sikerességére vonatkozó kérdésre a főtitkár kifejti: ez a rugalmas rendszer jól teljesített, nem tapasztaltak olyat például, hogy amiatt hiúsulna meg a vállalkozásoknál a gyakorlati képzés, mert nincs megfelelő, felkészült szakember. Ugyanakkor az új rendszernek vannak olyan elemei, amelyek kicsit megszűrték azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyek hajlandóak továbbra is részt venni a szakképzésben. A kamara egyetért azzal, hogy bevezették az új szakképzési munkaszerződés rendszerét, de az is kétségtelen – teszi hozzá Dunai Péter –, hogy a kapcsolódó juttatás mértéke adott esetben egy vállalkozásnál bérfeszültséget okozhat. Ráadásul minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé van meg az az anyagi háttér, ami alapján ezt a feladatot felelősen tudja biztosítani. Sokan, akik korábban, akár egyéni vállalkozóként egy-egy szakmunkástanulónak a gyakorlati képzését vállalták, kiestek a rendszerből. Ugyanakkor – megítélésük szerint – ez komolyabb fennakadásokat nem okozott. Az új szakképzési rendszernek összességében több a pozitív eleme, és ez határozza meg sikerességét. Ide tartozik az iskolarendszer átalakítása, a technikumi rendszer visszahozása, mely megteremtette annak a feltételét, hogy hosszú idő után az elmúlt két évben már többen jelentkeztek szakképzési intézménybe, szakiskolába vagy technikumba, mint gimnáziumba. A technikum egy magasabb fokú szakmai képzést jelent, és egyben utat is nyit a felsőoktatásba.