Kifogástalan tető megépítésére törekednek, nem adják alább

Dunaföldvár - Egy háztető elkészítéséhez ma már nem elegendő ács-állványozót hívni, tetőfedőre is szükség van, ugyanis évekkel ezelőtt kettéválasztották a szakmát, az ács a faszerkezetet állíthatja csak össze, aztán jön a tetőfedő, aki a fóliázást, lécezést, cserepezést végzi. Sály József tetőfedő-, ács-állványozó mester. Fia, Tamás szintén mindkét végzettség birtokában van. Jövőre már negyven éve lesz, hogy az apa ács-állványozóként elkezdte a szakmát, és a fia is ezt tanulta ki középiskolás korában, majd leérettségizett, és mivel már akkor rebesgették, hogy ez nem lesz majd elég, később – az e-napló bevezetése után –, mindketten iskolapadba ültek újra, hogy a tetőfedő szakmáról is legyen papírjuk. 

Tamás már tízévesen is azt mondogatta: ács leszek. Minden bizonnyal édesapja elhivatottsága hatott rá erőteljesen, nála töltötte az iskolai gyakorlati időket, tőle tanulta a szakmai fogásokat, leste el a titkokat, amelyeket az iskolapadban nem lehet elsajátítani, amitől tökéletes alkotás lesz az a tető, amely kikerül a kezük alól. 
Tamás azt mondja, a most elnyert díjhoz a tetőspecialista címet is felajánlotta neki a Terrán, ami mentesíti őt az ilyen jellegű képzés alól. Mint megtudtuk a fiatalembertől, minden gyártónak megvan a maga tetőrendszere, és a specialista – vagy rendszermester – felkerül az ajánlott kivitelezők listájára. Az ilyen jellegű elismerések szakmán belül egyfajta fémjelek, azt mutatják, hogy az általuk készített tető, ahogyan Tamás fogalmaz a maga szerény módján – „nincs rosszul megcsinálva”. A pályázatra benevezett tetőket zsűri nézi át, mégpedig alaposan. Ellen­őriznek minden csomópontot, ahol hibalehetőség előfordulhat. Magáról a versenyről elmondta Tamás, hogy első körben a tetőkről készült fotók és a szakmai leírás alapján döntenek a bírák, mégpedig anonim módon. A fotókon azért nem szerepelhet ember, főleg nem a kivitelező, hogy csak a tető minősége legyen a bírálat mércéje, a vállalkozó személye ne befolyásolhassa az ítészeket. A fóliától a kúpcserépen, viharkapcson, rögzítőkön keresztül mindent néznek, nem csak azt, hogyan futnak a cserépélek. Az ÉMSZ-re továbbjutott tetőknél már minden gyártó és minden kategória együttesen versenyez, a bírálók kimennek a helyszínre és megnézik a tetőt, szemrevételezik, adott esetben meg is bontják a tetőt, hogy lássák tüzetesen, mi és hogyan, mennyire szakszerűen lett beépítve. A kényes csomópontokat, példának okáért a kémények mentét, a tetőáttöréseket, hajlatokat, éleket, az ereszvonalakat, a beszellőzés-kiszellőzést veszik górcső alá, nem a sík felületeket, ami ezen a szinten már alapnak számít. 
– Hasznosak az ilyen versenyek olyan szempontból is, hogy aki akar, az tud tanulni a többiek jó példáiból. Látjuk a mások által elkészült tetőket, néha tőlünk is kérdeznek mások, hogy ezt vagy azt hogyan oldottunk meg, és mi is figyeljük, milyen praktikákat alkalmaznak a többiek – hangsúlyozza az apa, Sály József. 

Sokféle új anyaggal, újfajta cseréppel kell dolgozni, a kockaházak sablonja is a múlté, két egyforma tetővel elvétve sem találkoznak. Ennek ellenére hangsúlyozza a szakember: 
– A cserép felrakása szinte minden esetben egyforma, sík vagy hullámos felületű, az mindegy. A technológiában van különbség. A cserépgyártó cégek minden évben rendeznek továbbképzéseket, bemutatják az újdonságaikat és azok alkalmazási módjait, de ha egy építtető olyasmit kér tőlünk, amivel még nem dolgoztunk, az sem jelenthet gondot, mert akár a tetőanyaggyártó cég is kiküldi a képviselőjét, aki elmagyarázza, miként alkalmazzuk ezt vagy azt. Vannak olyan tetők, ahol hőlégfúvással vagy vegyszerrel kell összeolvasztani a fóliát, mert annyira lapos, nehogy beázzon – mondta Sály József. 
Folytatásként a fia a napelemes cserepek alkalmazását említette, mert ezek esetében – az elektromos hálózatra való csatlakoztatás miatt – a műszaki tartalom is egyedi. Ilyen különleges esetekben akár a gyártóhoz is bemehetnek tájékozódni, hogy megtanulják az újfajta technológiát. Úgy vélik, a tanulásra rá kell szánni az időt és az energiát, mert silány munkát ők nem végezhetnek. 

Hasznosak a szakmai versenyek, aki akar, tanulhat mások jó példáiból

Kérdésünkre, hogy miként választanak az emberek ácsot, tetőfedőt, Tamás elmondta: 
– Ha a tulajdonos ragaszkodik valamelyik tetőcseréphez, akkor esetleg megnézi, hogy a gyártó cég listáján szereplő rendszermesterek közül van-e bárki a közelben. Viszont ez a ritkább. Még mindig az a gyakoribb, szerintem hetvenöt-huszonöt arányban, hogy megkérdezi az építtető az ismerőst, a rokont, a barátot, vagy érdeklődik a tüzépen, kit ajánl. Szerintem kevesen tudják, hogy elérhető az interneten ajánlott rendszermesteri névsor. 
Ha már a szakma és annak nehézségei szóba kerültek, apa és fia szinte egyszerre mondta, hogy a járvány nem igazán befolyásolta a munkájukat. Ha festők lennének, zárt térben dolgoznának, akkor bizonyosan más lett volna, de a ház tetején ők magukban vannak. Viszont tartanak az építő- és tetőfedő anyagok áremelkedésének későbbi hatásaitól, hiszen tudják, hogy sokaknak fő a fejük az árkalkulációk miatt, a tüzépek is csak pár napig tarthatják az árajánlatukat. 

– Annyira még nem érezzük a visszaesést, év végéig lekötött munkáink vannak, újakat már nem vállalunk, mi több, az idei anyagok is ki vannak fizetve. Ugyanis aki spórolni szeretne, az előre megveszi az alapanyagot, hazaviszi, és tárolja mindaddig, amíg nem jön a szakember, hogy feltegye. A gyakorlat szerint a pénteken kért árajánlatot hétfőig tudja tartani a tüzép, ha hétfőn kifizeti a megrendelő, akkor két-három héten belül el kell vinnie, mert nem tartogatják – mondja az apa. A fia hozzáteszi: – annyian biztosan nem kezdenek házépítésbe, mint az elmúlt években. De aki már elkezdte, az mindent elkövet, hogy be tudja fejezni, illetve lesz, akinek műszaki probléma, például beázás miatt muszáj lesz megcsináltatni a tetőt. 
Sályék bizakodók. Továbbra sem gondolkodnak azon, hogy külföldön kamatoztatják szaktudásukat, és a munkájuk minőségét sem hajlandók alább adni. Ők a minőséget helyezik előtérbe. Ismernek persze a szakmán belül olyanokat, akiknek inkább a gyorsaság számít, az, hogy minél több tetőért tudjanak pénzt felvenni. 
– Rendszermesterként nem engedhetjük meg magunknak ezt a hozzáállást. Ha ötcentis ellenléc kell adott tetőhöz és mi esetleg csak háromcentiset építünk be (hogy olcsóbb legyen), és kapunk egy ellenőrzést, akkor cserélhetjük ki saját költségünkön ötcentisre. Vagy hibás festés miatt lepereg a cserépről a festék, viszont felbontják a tetőt és nincs annyi ki- és beszellőzése, amennyi elő van írva, vagy az ellenléc hibádzik, akkor ránk verik, adott esetben cserépcserével, hulladékelszállítással együtt az újraépítés költségét. 

Az apja nyomatékosít: 
– Mi inkább kevesebb munkát vállalunk és végzünk el, de az olyan legyen, ahogyan a nagykönyvben meg van írva. Hiába mondja a gazda, hogy nekem így vagy úgy is jó lesz. Nem. Ilyen nincs. Mert később, ha gond adódik, már nem azt hozza elő, hogy ő hagyta így jóvá, hanem azt mondja, hogy a Sályék csinálták meg így. Vagyis végül mi maradnánk szégyenben. Kecskemét mellett szeretne egy tulajdonos Gerard tetőt építtetni, felhívta a tetőfedő anyagot gyártó cég területi képviselőjét, ajánljon neki valakit, mert ránk egy évet kellene várnia. Erre a képviselő azt mondta neki, ha jót akar, akkor vár. Az ember tépelődött, eljött a tüzépre kifizetni az anyagot, ott is érdeklődött, és a tüzépes csak a falra mutatott, ahol az egyik helyezésünkért járó oklevél van kitéve, mondván, kell-e ennél jobb cégér. Erre az ember nem hezitált tovább, megrendelte az anyagot, és úgy döntött megvár bennünket.