2022.02.17. 16:00
Gondozott fán jobb alma terem
Eddig igazán enyhe volt a február, a szabadban meg is kezdődtek a munkák. Az év legrövidebb hónapja a gazdálkodók számára különösen fontos. Megkezdődött a gyümölcsfák metszése.
A legjellemzőbb kerti tevékenység azonban ilyenkor a gyümölcsfák tavaszi metszése
Fotó: Shutterstock
A metszés rendkívül fontos témakör a gyümölcstermesztésben, hiszen kizárólag ezzel szabályozzuk a fák méretét, a korona formáját, a termőrészek kialakulását, a rendszeres terméshozamot, továbbá a gyümölcs mennyiségét és minőségét is döntően befolyásolja.
A gyakorlatban a téli időszakban az almatermésűeket szokás metszeni, írta az agrarszektor.hu. A csonthéjasok már sokkal érzékenyebbek a metszés idejére, itt lehetőség szerint a rügyfakadástól kezdhetjük a metszést, máskülönben a fa életét veszélyeztető kórokozók támadhatnak, melyek jellemzően fertőzést és korai pusztulást okoznak. A csonthéjasokat nyugodtan metszhetjük egészen a virágzásig.
A metszés technikai kivitelezését számos tényező befolyásolja. Az első és legfontosabb kérdés, hogy házi kertben, szórványban lévő gyümölcsfát metszünk, vagy ültetvényben meghatározott térállásban helyezkednek el a fák. A szórványban lévő gyümölcsfát kicsit lazábban metszhetjük, viszont ültetvényben szigorúan a szakma szabályai szerint kell metszenünk, különben a fákat nem tudjuk az adott térállásban megtartani. A következő fontos, elengedhetetlen tényező az adott gyümölcsfaj termőrész-ismerete és a termőrészek kialakulásának menete. Ezen ismeret hiányában csak össze-vissza metszett fákat produkálunk, ami semmilyen célt nem szolgál.
Sajnos a gyakorlat azt mutatja, az országot járva, és főleg a kertekbe bepillantva, de gyakran ültetvényben is, hogy a metszőt csak az összevissza kaszabolás, a metszés öröme vezérelte.
Az első évben erőteljesen metsszük a facsemetét, hogy megfelelő kihajtást kapjunk, aztán a következő évben már többnyire ritkító metszést végzünk, azaz nem vágunk bele a vesszőkbe, mert az újabb erőteljes kihajtásokat eredményez, ami feleslegesen sűríti a koronát. A koronaformának nem megfelelő vesszőket tőből eltávolítjuk csonkmentesen, így kevésbé kapunk újabb felesleges kihajtást. A fenntartó metszést már a 3–4. évtől alkalmazzuk, ekkorra, ha jól csináltuk, a fánk végleges mérete és szabályos koronaformája kialakult. A fenntartó metszés gyakorlatilag ritkítást, illetve a letermett vesszők eltávolítását jelenti.