A falusi csok megtartó ereje kedvezően hat a népességre

Dunaújváros - Mint ismeretes, a családok otthonteremtési kedvezményének ezt a speciális fajtáját kizárólag vásárlásra nem lehetett fordítani. A felvehető támogatási összeg a vállalt gyermekek számától függően lehetett 600 ezer, 2,6 millió, vagy akár 10 millió forint is. Okkal feltételezhető, hogy ez a támogatás megállíthatta, vagy lassíthatta a magyar kistelepülések elnéptelenedését – írja a többi között a penzcentrum.hu. 

A falusi csok igénylésének határideje még az idén, 2022. június 30-án lejár, amennyiben nem hosszabbítják meg a programot. Jelenleg 2486 településen lehet igénybe venni a falusi csokot, amelyet 2019 nyarán vezették be azzal a céllal, hogy lassítsák, megállítsák, vagy akár vissza is fordítsák a falvak elnéptelenedését. A támogatást használt lakás, tanya, birtokközpont vásárlására és ezzel egyidejűleg korszerűsítésére és/vagy bővítésére lehetett, és lehet még a mai napig igényelni bizonyos kistelepüléseken. A 2486 települést tartalmazó listát úgy állították össze, hogy arra olyan ötezer lélekszám alatti helységek kerültek, amelyeknek a népessége 2003–2018 között – többi között – csökkent. 

2019. január 1-je és 2021. január 1-je között – 2022-es adat még nem áll rendelkezésre – a települések összlakossága csökkent ugyan 2 582 842 főről 2 571 800 főre, ami 11 042 fős csökkenést, azaz 0,43 százalékos népességfogyást jelent, viszont Magyarország lakosságának száma egyébként is fogyatkozó tendenciát mutat. A kimutatások szerint 2019-ről 2021-re pontosan 0,56 százalékkal kevesebben élnek az országban. Ebből arra következtethetünk, hogy a népességfogyás azokon a településeken, ahol igényelhető volt a falusi csok, kisebb mértékű volt. 

A 2486-ból 69 településen nem változott a népességszám az említett időszakban, a településlistában szereplők közül pedig 1407 helyen csökkent, az átlagos csökkenés 2,68 százalékos volt. A lakosságszám összevetésből az is kiderült, hogy a 2486-ból 1012 településen nőtt a népesség ebben a két évben, ezeken a településeken az átlagos növekedés 3,52 százalék volt. 

Az is beszédes adat, hogy hány fővel laknak többen az egyes helyeken, ahol igényelhető a falusi csok. Ebben a legnagyobb lakosságszám-növekedést mutató magyar kistelepülések rangsorában a Fe­jér megyei települések közül Adony az ötödik, amíg Baracs a tizenhatodik helyen szerepel. A penzcentrum.hu által vizsgált időszakban Adony lakossága 3931-ről 4106-ra, mintegy 4,5 százalékkal, Baracs népességszáma pedig 3534-ről 3637-re, közel 3 százalékkal emelkedett. 

Ehhez mindenképpen hozzátehetjük, hogy a falusi csok mellett sokat lendített a vidéki települések megtartó erejének erősítésében a Magyarország Kormánya által finanszírozott Magyar Falu Program is, amely rendre a helyi közösségek infrastrukturális fejlesztéseiben, iskolák, óvodák, bölcsődék és közösségi intézmények felújításában érhető tetten, ezzel is segítve az élhetőbb környezet kialakítását.