Baranyába kellett költöztetni Dunaújváros környékéről a méheket

Ifjabb Jenei Ferenc dunaföldvári méhész, akinek Dunaújvárosban is van telephelye, a hazai méhészet nehéz helyzetéről beszélt, és arról, hogy az akácot ért fagykár nagy gondot jelent, mivel az akácméz tartja el a magyar méhészeket.

– Dunaúj­városban és környékén nagy az akác fagykára, nekünk is el kellett vinnünk a méheket Baranyába, olyan akác­erdőbe, ahol van virág. Ez még mindig kevés a sikerhez, mivel sok múlik az időjáráson. Ha szélcsendes, meleg idő lesz, akkor reménykedhetünk. Ne tévesszen meg senkit, hogy az akácfákon most sok a virág, mert az másodlagos virágzás, ami nem mézel. Aki a méhészetből él, az nagy bajban van – tájékoztatott Jenei Ferenc.

Legutóbb Csizmadia György nagyvenyimi gyümölcstermelő is a fagykár miatt volt elkeseredve, és arról beszélt, hogy a nagy meleg miatt három héttel előrébb van a természet, és már május negyedikén megkezdik az eper szedését.

– El is kezdtük a szabadföldi eper szedését, az első hét amolyan csipegetős volt, igazán most indul be a szezon. Az utóbbi napokban valamit javult a helyzet, hűvösek az éjszakák, melegek a nappalok, jók az ízek. A korai fajták mentek el a fagy miatt, most sok a virág, a következő termés nagyobb lesz, mint az előző – összegezte az eperhelyzetet Csizmadia György.

A szakember elmondta, az utóbbi napok hűvösebb időjárása miatt most már csak tíz nappal, két héttel vannak a szokásostól előbb, a korai cseresznyét is elkezdik szüretelni a héten.

A fagykárt viszont nem lehet már meg nem történné tenni. Csizmadia György a cseresznyénél és a meggynél kétharmados, a kajszinál és az őszibaracknál százszázalékos veszteségről beszél.

Márkli János márciusban még bizakodó volt, most viszont már nem látja olyan derülátóan a jövőt, mint hetekkel ezelőtt. Akkor arról beszélt, milyen sok volt télen a csapadék, megőrizték a talaj nedvességét, szépen fejlődnek a növények. – Azóta nagyot fordult a világ. Szép volt minden, de utána mostoha lett az időjárás, és a növények szempontjából Adonyban, Nagyvenyimen, Előszálláson, Baracson, Kisapostagon és persze Dunaújvárosban is tragikus lett a helyzet. Abban az időszakban, amikor a legjobban kellett volna a csapadék, a környéken mindössze tizenkét milliméter esett. Ha két héten belül nem esik, akkor borzalmas lesz a helyzet. Már most is olyan száraz a talaj, hogy amikor befejeztük a kukorica vetését, az utolsó táblában már szárazba kerültek a magok. Nem csak a földnek, a lombfelületeknek is nagyon hiányzik az eső. Lomb­trágyáztunk, de azzal nem lehet a végtelenségig pótolni a csapadékot. Amit az ember, a gép megtehetett, azt megtettük. És arról sem szabad elfeledkezni, hogy a költségeink ugyanakkorák, mint ha lenne eső, és szépen fejlődne a növényzet.