Mesterképzés: nagyon nagy az igény a kamarai oktatásra

– Negyedik éve tart a támogatott mesterképzési program, miként összegezhetők a tapasztalatok?

– Amikor a törvényi szabályozás meghatározta, hogy gyakorlati oktató csak mester végzettséggel oktathat a vállalkozásoknál, nyilvánvaló volt, hogy az első évben dömping várható a jelentkezések terén. Látható volt, hogy az akkori gyakorlati oktatói gárda nagy része nem rendelkezik mester végzettséggel. Vagy olyan végzettséggel, ami ezt kiválthatja, például felsőfokú végzettséggel az adott szakmában, vagy a kora miatt mentesül a kötelezettség alól, elmúlt hatvanéves. Ezért a TÁMOP projekt keretében országosan háromezer mester támogatott képzése, vizsgáztatása kezdődött el az első évben, majd emellé még a szakképzési feladatrendszer finanszírozási forrásából is be kellett tervezni további kétezer fő képzésének támogatását. Ezt az ötezres kontingenst bőven kihasználtuk országos szinten az elmúlt időszak alatt. A területi kamaráktól kértük be az adatokat, ők hogyan látják, milyen támogatott mesterképzésekre lesz szükség térségükben. Nem tudtak a területi kamarák minden olyan szakmában mesterképzést indítani, amelyekben jelentkező lett volna, ahhoz próbálták igazítani a mesterképzések indítását, hogy a gyakorlati képzések zökkenőmentesen biztosíthatóak legyenek. Ezért fordulhat elő, hogy nem is minden mesterképzés támogatott. Persze sok olyan szakemberrel találkoztam, akik támogatás nélkül is vállalták a programhoz való kapcsolódást. Vagy mert nem fértek bele a keretbe, de láttam olyan mesterképzést is, ahol a résztvevők fele nem volt támogatott, vagy abban a szakmában nem indult támogatott mesterképzés. Aki önerőből is hajlandó finanszírozni, hogy meglegyen ez a végzettsége, azért teszi, hogy gyakorlati oktatóként működhessen. Sokan pedig azért, hogy mesterként magasabb jövedelmet realizálhasson akár itthon, akár külföldön. Vannak szakmák, ahol tudjuk, hogy ez is erős motiváló tényező, például a vendéglátóiparban. Mestervégzettséggel például Ausztriában lényegesen magasabb jövedelmet lehet elérni.

– Folytatódik a támogatott mesterképzési program?

– Változatlanul szükség van rá, így a 2019-es szakképzési feladatrendszer összeállításánál, az ahhoz kapcsolódó finanszírozási igény meghatározásánál, amit le fogunk adni a minisztériumnak, idén is számolunk ezzel. Úgy tudom, 2018-ban országosan mintegy 800 ilyen irányú igény érkezett, az elmúlt években ötszáz és ezer közötti szintre állt be ez az igény. Ez igazolja, hogy szükség van a programra.

– Emellett elindul egy gyakorlati oktatói képzési program is.

– Így van, párhuzamosan, ugyanúgy támogatott képzésként tervezzük. Helyes volt annak idején, hogy azt a követelményt szabtuk meg: valamilyen minősítése legyen annak, aki gyakorlati oktatást végez. Abszolút nyilvánvalóan adódott, hogy ez legyen a mester cím. Az elmúlt négy évben azonban azt is láttuk, hogy ebből problémák is adódhatnak. Például, ha egy mester egy gyakorlati képzőhelyről valami miatt váratlanul távozik, és hirtelen nem lehet utódot találni, tulajdonképpen megszegi a jogszabályt, aki ennek ellenére folytatja ott a gyakorlati képzést, mesterképzéssel rendelkező gyakorlati oktató nélkül. Ezt a helyzetet is valahogy kezelni kell, ezért kezdeményeztük a minisztériumnál a gyakorlati oktatók kamarai továbbképzését. Ennek a kamara alakítja ki a rendszerét, és célja, hogy gyakorlati képzést végezhessen az is, aki nem mester ugyan, de részt vesz ezen a továbbképzésen. Idén elindult a rendszer kialakítása, 2019-ben néhány területi kamaránál elindítjuk tapasztalatszerzés céljából, ezek összegzését követően véglegesítjük a rendszert. Terveink szerint 2020-ban már párhuzamosan fog működni a támogatott mesterképzéssel, a résztvevők állami forrásból ugyanúgy meg fogják kapni a 80 százalékos támogatást, mint a mestervizsgáztatásnál.

– A kormányzati struktúrában több változás történt, ez hogyan hat a kamara működésére, feladataira?

– A feladatrendszerünk nagy vonalaiban megmaradt, nyilván minden feladatrendszeren belül előkerülhetnek új elemek. Például a szakképzésnél napirenden van, hogy másként történjen a jelenlegi formához képest a munkaerő-piaci igények közvetítése a kormányzat számára az egyes szakmák vonatkozásában. Eddig ezt a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB) valósították meg, amelyek valószínűleg ebben a formájukban meg fognak szűnni. A feladat, a munkaerő-piaci igények közvetítése megmarad, és alapvetően a kamarán keresztül történik majd az államigazgatás felé. Változások lesznek a felnőttképzés és -vizsgáztatás rendszerében is. És ez is igazodik a kérdésben szereplő kormányzati struktúraváltozáshoz. Elmondhatom, hogy az új kormányzati struktúrában még nagyobb a kamara mozgástere. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) létrejöttével szinte minden kamarai feladatkör, ami fontos számunkra, főleg országos koordinálás szempontjából, egy minisztériumba került. Készül az ITM általános gazdasági stratégiája, amiben nyilvánvalóan az innováció és a technológiafejlesztés kiemelt szerepet fog kapni. Ennek részeként az ősz folyamán a következő négy évre meghatározzák a szakképzési és felnőtképzési stratégiát. És ebbe illeszkedve fog a mi feladatrendszerünk is megváltozni. Most kezdenek el működni az ágazati készségtanácsok is, amelyek igazából a tartalom meghatározásában, tartalomfejlesztésben fognak szerepet játszani. Első lépésként azzal, hogy ágazatonként felülvizsgálatra és módosításra kerül az országos képzési jegyzék (OKJ). Az ágazati készségtanácsok feladata lesz a következő időszakban, hogy áttekintsék a hozzájuk tartozó szakmastruktúrát, és javaslatot fogalmazzanak meg a minisztérium számára az OKJ korszerűsítésére. Más feladataik is lesznek természetesen, de ez már egy dedikált, nevesített feladat, amivel már el is kezdenek foglalkozni. Mi pedig szeretnénk a feladatrendszerünkben a pályaorientációt erősíteni. Október–novemberben lezajlik egy országos pályaorientációs kampány, amelyet szeretnénk jövőre tovább folytatni. Itt érdemes megemlíteni a versenyszervezést is. Nemrég zárult a nagyon sikeres Euroskills verseny, a szakmák Európa-bajnoksága Budapesten. Ennek nyomán szeretnénk a nemzetközi szereplésünk színvonalát a következő világversenyeken fenntartani, erősíteni. A hazai szakmai versenyeknél pedig a további szakmabővítés a cél. Az informatikai szakmákkal már bővült pár éve a paletta, most a közlekedési szakmákat céloztuk meg, kezdeményeztük a bővítést. Ezek a főbb vonalak, amelyek jelenleg jellemzik a kamarai feladatrendszer átalakulását.

Nemzetközi sikert hozott

A szeptember végén megrendezett szakmák Európa-bajnoksága, a Euroskills budapesti eseménye kiemelkedő sikert hozott itthon és külföldön is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megrendezett esemény 96 ezer látogatójával megdöntötte a Hungexpo egy napra eső legmagasabb látogatószámának, és a rendezvény ideje alatti teljes látogatószámnak a rekordját. Ez a területi kamarák érdeme is, Dunaújvárosból nyolcszáz fiatalt utaztatott a helyi kamara a helyszínre. A kiemelkedő szervezést a nemzetközi versenyek gazdái, így a WorldSkills Eu-rope is elismerte, ahogy az egyes nemzetek delegációi is. És érdemes megemlíteni ismét a magyar csapat eredményeit: három arany, három ezüst, három bronz és nyolc kiválósági érem!