Az enyhülés után derül ki, mekkora kárt szenvedtek a gyümölcsfák

Későn jött meg az idén a kemény tél. Február 24-ig olyan enyhe volt az időjárás, hogy mínusz 5 fokot is csak egy-két éjszakán és hajnalban mutattak a hőmérők. Az azt követően megérkezett hidegfront hatására azonban napokig mínusz 16, mínusz 19, sőt, helyenként mínusz 20 foknál is hidegebb volt.

– A kemény fagy abban a fázisban érte az őszi vetésű gabonaféléket, amikor azok már túljutottak a hidegtűrési időszakuk csúcsán, s érzékenyebbek voltak a kemény mínuszokra. A kenyérgabona, az árpa, a zab és a többi őszi vetésű növény hidegtűrő képessége ugyanis novemberben a legteljesebb, a tavasz közeledtével pedig – bár tart még az edzettségük –, egyre csökken, visszafogottabb lesz. Szerencsére, a kemény mínuszokkal együtt megérkezett az ország egész területét beborító hó is, enyhítve a hideg hatását, védve a szántóföldi növényeket – mondja az MTA martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.

Vida Gyula szerint most még nem lehet megállapítani, hogy érte-e fagykár, s ha igen, milyen mértékben az őszi gabonákat. Az olvadás és a talaj kiengedése utáni hetekben lesz csak észrevehető, hogy hol „barnult be”, fagyott ki a növényállomány. Még az agrártudományi kutatóközpont fitotronjában – a programozható hőmérsékletű növénynevelő kamrákban – a mínusz 17 fokon végzett „hidegkezelések” után is szükség van több mint két hétre, mire láthatóvá válik a károsodás, illetve az, hogy a hideg okozta stresszt követően elkezd-e újra fejlődni, új hajtásokat nevelni a növény.

Abban, hogy melyik gabonafajta, miként vészeli át a kemény fagyokat, legdöntőbb szerepe a genetikai tulajdonságoknak van. A nyugat-európai búzafajták például érzékenyebbek a hidegre, a kelet-európaiak – köztük a martonvásári nemesítésű gabonák – azonban „tudják, hogy ebben a térségben szokott tél is lenni”, ezért ellenállóbbak a hidegre, s mintegy biztosra menve, „kivárnak” a fejlődéssel.

A Székesfehérvár határában gazdálkodó Aranybulla Mg. Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője úgy véli, hogy a gazdaság gabonatáblái károsodás nélkül átvészelik a kemény hideget, annál is inkább, mert csupán egyetlen nagyon hideg éjszakát töltöttek el hótakaró nélkül. Szabó Gábor szerint is teljes biztonsággal csak az olvadás és a talaj felengedése utáni hetekben lehet majd megállapítani, okozott-e kárt a későn jött tél.

Leginkább a kiskert és gyümölcsültetvény tulajdonosok aggódnak az esetleges fagykárok miatt. Borbás Edit soponyai családi vállalkozónak az a véleménye, hogy ezt most még nem lehet megállapítani. Azt viszont határozottan állítja, egyértelműen pozitív következménye a mínuszoknak, hogy a hideg megtizedeli a különböző kártevőket, talajlakókat.

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökének tapasztalata szerint az alma, a körte és a szilvafákat nem károsította meg a kemény fagy, de a cseresznye és a meggyfáknál adódhatnak kisebb károk. A szakember úgy véli, hogy területenként eltérő mértékben, leginkább a kajszi – és az őszibarack fák szenvedhetik meg a tartós mínuszokat. A legnagyobb probléma ott adódhat, ahol mínusz 20 fokot, vagy annál is hidegebbet mértek, azokban a térségekben nagyobb mértékű rügykárosodással is kell számolni. Attól azonban ott sem kell tartani, hogy nem lesz gyümölcs a fán, ugyanis még akkor is, ha a rügykár mértéke akár a 30-40 százalék, a virágzás idején kedvező időjárás, és a zavartalan beporzás korrigálhatja a fagyok okozta problémát.

A későn jött tél miatt sem lesz hiány hazai primőrökben. A fűtött üvegházakban, fóliasátrak alatt szépen fejlődnek a tavaszi vitaminbombák, a fűtetlen fóliák alá szánt káposztafélék ültetését azonban egy héttel el kell halasztaniuk a kertészeteknek – mondta el Ledó Ferenc.