Az acélgyártás nélkülözhetetlen!

Az Európai Unióban az üvegházhatást okozó gázok összes kibocsátása az 1990 és 2011 közötti években 17,5 százalékkal csökkent, az acélágazat kibocsátása 25 százalékos csökkenést mutatott. Ez nem véletlen, hiszen az EU acéltermelői intenzív kutatásokat folytatnak a gyártási technológiák fejlesztése terén. Létezik olyan kutatási program, amely kifejezetten az ultra-alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákkal foglalkozik. A kutatás célja, hogy az acél gyártásakor kibocsátott szén-dioxid mennyisége akár 50 százalékkal is csökkenthető legyen, ezekkel az alkalmazásokkal bőven teljesülhetnek az iparágra vonatkozó éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseik.

Az mindenesetre bizonyított tény, hogy az acéltermékek szén-dioxid-mutató összességében pozitív. Ha értékeljük nemcsak az acél gyártása, hanem használata és újrahasznosítása során fellépő szén-dioxid-kibocsátást, akkor ez igen kedvező eredményt mutat más anyagú termékekhez viszonyítva. Az acéltermékek tartósak, sokkal később válnak selejtté, ráadásul a termékek elavulásával keletkező ócskavas az acélgyártás egyik alapanyagaként tökéletesen újrahasznosulhat.

Az acél nélkülözhetetlen anyag sok környezetvédelmi célú felhasználás, beruházás esetén is, például a szélerőművek, az elektromotorok alapanyagai között is ott találjuk a kifejezetten ezekre a célokra fejlesztett acélminőségeket. A szélerőművek tömegének körülbelül 90 százaléka acél. Az elektromotorok elterjedéséhez nagyban hozzájárult a kiváló elektromágneses tulajdonságú acélok kifejlesztése. Megjelentek nagy szilárdságú acélminőségek, az ezekből készült termékek tömege akár 10-40 százalékkal is kevesebb lehet, azaz kevesebb alapanyagés energia kell az előállításukhoz.

Cikk forrása: ulcos.org/en/index.php