2023.12.20. 10:00
Műfenyő vagy vágott fenyő? Így döntsön, ha környezettudatos akar lenni!
Számos családnál a mai napig dilemma, hogy milyen fenyő álljon a nappaliban karácsonykor. Sokan a vágott fenyőkre esküsznek annak utánozhatatlan hangulata miatt, azonban a környezettudatosságra hivatkozva egyre többen inkább műfenyőt vásárolnak. A Klímapolitikai Intézet cikke szerint az utóbbi csoportba tartozók azonban több szempontot nem vesznek figyelembe, és a műfenyő mellett szóló természetvédelmi érvek sem feltétlenül helytállóak.
Fotó: shutterstock.com (illusztráció)
Egyre gyorsabban terjednek a műfenyők egyes természetvédők helytelen, és tudományos szempontból alaptalan nyomása miatt – mutatott rá holnapján a Klímapolitikai Intézet. Hozzátették: sokan azért is preferálják az élőnövénnyel szemben, mert sokáig eláll, nincsenek hibái és nem hullajtja a levelét.
Mint írták, a karácsonyfa jelentős népszerűségre a 19. század végén és a 20. század elején tett szert. Az élőfenyővel párhuzamosan kezdett el terjedni a műfenyő is. Előbbi egész évben foglalkozást igényel: trágyázás, locsolás, permetezés, metszés.
Összességében évente 10-11 hónap a munka egy fenyőfával, melynek megfelelő méretre való növekedéséhez 8-15 évre van szükség, ezzel szemben a műfenyőt (PVC, PE és fém kombinációja) üzemekben, legtöbbször fosszilis energiát felhasználva futószalagon gyártják.
Egy műfenyő legalább tíz év alatt hozza be az élő fenyőnek ezt az előnyét
– mutatott rá az intézet. Hozzátették: a vágott fenyő amennyiben a hulladék fenyő megfelelő helyen és módon kerül újrahasznosításra (például komposztálással), szinte karbonsemlegesnek mondható, hiszen csak az a szén-dioxid kerül vissza a légkörbe, amit a növény élete során fotoszintézissel megkötött.
A kulcskérdés itt is a szén-dioxid
A vágott karácsonyfa elégetésével közel ugyanannyi CO2 keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznál. Ha azonban a karácsonyfát nem elégetik, hanem biomasszatüzelésű erőműben égetik el, akkor még kevesebb CO2 kerül a levegőbe, mert a keletkezett gázok leválasztó rendszeren mennek keresztül. Ha felaprítva szétterítik, komposztálják 3,3-3,5 kilogrammra csökken a CO2 kibocsátása.
Minden egyes vágott fenyő után legalább egy, de átlagosan 5-6 fát ültetnek újra, ami azt jelenti, hogy összességében több CO2-t nyelnek el a karácsonyfának nevelt fenyők, mint amennyi az elégetésük során felszabadul.
A műfenyők esetében Kína számít a legnagyobb gyártó országnak. A fákat teherhajókon és repülőgépen szállítják a világ különböző pontjaira, mellyel az 1 műfenyőre eső károsanyag kibocsátás 190 százalékkal magasabb, mint a vágott fenyő esetében, ami műfenyőnként 25 kilométer autóút során kibocsátott szén-dioxidnak felel meg.
Műfenyőt lehet vásárolni spórolás érdekében, viszont az intézet szerint hozzá kell tenni, hogy az a költség, melyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nincs beleszámítva a műfenyő árába.
Tehát míg a műfenyők közel 90%-a Kínából származik, addig a Magyarországon árult élő és vágott fenyők nagy részét idehaza nevelik és ezzel közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet biztosítanak – összegzett a Klímapolitikai Intézet.
Forrás: Magyar Nemzet
