A balatoni halak napját ünnepelik ma

A Balatonban 42 halfaj él, melyeknek nagyjából négyötöde őshonos, ezek többek közt a kárász, balin, csuka, bodorka, szivárványos ökle, valamint a különböző keszegfélék és a snecik (küsz). A halfajok a ma ismert gerinces állatfajok 56%-át alkotják. A világon élő ismert körülbelül 5000 édesvízi halfajból nagyjából 200 él Európa folyó- és állóvizeiben.

A balatoni halak napja alkalmából változatos programok és rendezvények keretében néhány gyakori és pár kevésbé ismert balatoni halfajt mutatnak be, továbbá halászati és horgászati eszközökkel ismerkedhettek meg a látogatók, és megkóstolhatjátok a helyszínen készülő különleges hazai halételeket.

A Balaton meghatározó eleme hazánk vízrajzának

A Balaton Hazánk legnagyobb taváról ez olvasható a különböző szakkönyvekben. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának pedig meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi. Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,3 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km². Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol a tó medre 11-12,5 méter mélyen van. Más forrás szerint a kút mélysége 10,67 méter. A Szántód-Tihany kompjárat útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre van. Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. Ezért nem csoda, hogy a Balaton Magyarország elsőszámú turisztikai célpontja, főleg a nyári hónapokban.

Mi magyarok nem eszünk sok halat

Nemzetünk nem a halfogyasztási rekordjainkról híres. Bár tengerünk nincs, tavainkra, így a Balatonra azért büszkék lehetünk. A hazai halevés nagy részét a karácsonyi rántott hal és a tájegységenként eltérő módon készített halászlé teszi ki. Ezen a kedvezőtlen helyzeten igyekezett javítani a „Kapj rá!" édesvízi halfogyasztást népszerűsítő kampány. Egy 2020. évi felmérés adatai szerint a megkérdezett lakosság 8,7%-a évente egyszer, 44%-a évente néhány alkalommal, 40,1%-a havi rendszerességgel, 4,8%-a naponta vagy hetente fogyaszt halat/halterméket, 2,4%-a pedig soha nem eszik halat. Csökkent viszont azok aránya, akik eddig soha nem fogyasztottak halat. Még míg 2018-ban a lazac, a harcsa és a ponty vezette a hazai ranglistát, addigra 2020-ban már a ponty, a hekk és a harcsa lett a legkedveltebb halfajta, amely az asztalunkra került. A balatoni halak napja alkalmából talán ezért is egy kicsit jobban megismerhetjük a "magyar tengerben" úszkáló halakat, és kideríthetjük, hogy kifoghatjuk-e őket, illetve, hogy megehető-e mind.

Milyen halak vannak a Balatonban?

A Balatonban körülbelül 42 (mások szerint 50) halfajt találunk, ezeknek nagyjából négyötöde őshonos. A leggyakoribbak a csuka, a bodorka, az amur, a vörösszárnyú keszeg, a jászkeszeg, a balin, a szélhajtó küsz, a karikakeszeg és a dévérkeszeg.

Ezeken felül a tóban van még ponty, fehér és pettyes busa, európai harcsa és angolna, törpeharcsa, sügér, fogassüllő, ezüstkárász, folyami géb, menyhal, fejes domolykó, naphal, valamint lapos keszeg, garda, compó, halványfoltú küllő, kínai razbóra, szivárványos ökle, kárász is. A szakemberek kiemelik, hogy a hófehér, sovány, szálkátlan, ízletes, csekély zsír- és nagy fehérje tartalmú fogassüllő, és a tömör húsú, rugalmas állagú ponty („balatoni sudár" vagy „varászlói tükrös") balatoni hal néven uniós védelmet kapott. 

A Balatonon lehet horgászni és a ki fogott halak egy része meg is tartható saját fogyasztásra. Mivel azonban a horgászati rendet, a halak fajtáját és méretét is szigorú szabályok övezik, így nagyon figyelni kell ezekre a rendeletekre. Nem mindegy az sem, hogy milyen időszakban, milyen vízi viszonyok között, milyen eszközökkel és módszerekkel történik a horgászat. 

A Balatonon nincs halászat, a horgászok által kifogott hal, a fent említett szabályozások értelmében csak a család asztalára kerülhet, de kereskedelmi forgalomba nem. Fontos megjegyezni, hogy a hekk, nem magyar, és nem is a Balatonból fogják, nem más, mint az argentin partok közeléből származó, tőkehalak családjába tartozó tengeri csuka. 

A 70-es években, hazánkban már jelen lévő hekk feltételezhetően a magyar édesvízi halak kivitele következtében fellépő készlethiány pótlása, illetve a keszegfélék árának növekedése miatt jelent meg. Könnyű elkészítése miatt hamar közkedvelt halétellé vált itthon is, emiatt is sütötték, illetve sütik a mai napig a balatoni strand büfékben, és éttermekben. Én a magyar átlagtól jóval több halat fogyasztok, ezért is ajánlom mindenkinek, hogy egyenek minél több halat, hetente legalább két alkalommal, és ha tehetik, válasszanak hazai halat!

Felhasznált irodalom

https://holnaputan.hu/jeles-nap/a-balatoni-halak-napja https://www.travelo.hu/boresgasztro/20210727-balaton-milyen-halfajtak-vannak-a-toban-melyiket-ehetjuk-meg-dietetikus-valaszol.html#google_vignette

Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest

Dudich, E., Loksa, I. (1987): Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest