A szabadságharc egyik legdicsőségesebb pillanatára emlékezünk

 Ez a hőstett volt a magyar szabadságharc egyik legdicsőségesebb pillanata, fontos szempont volt az is, hogy a győzelem után a honvédség jelentős hadizsákmányhoz jutott, így sikerült feltölteniük fegyver és élelmiszerkészletüket is. A budai vár bevételének köszönhetően a dunai vízi útvonal magyar ellenőrzés alá került, ezzel pedig vízi úton sokkal könnyebb volt ellátmányt biztosítani a harcoló alakulatoknak. Amennyiben az 1848/49-es magyar szabadságharcról beszélünk, hozzá kell tennünk, hogy 1849. május 21. több szempontból is fordulópontnak bizonyult, ugyanis ezen a napon állapodott meg Ferenc József osztrák császár I. Miklós cárral 200 000 orosz katona magyarországi bevetéséről.

A Magyar Honvédelem Napján nem csupán ezekről az eseményekről emlékezünk, hanem arra is, hogy minden időben köszönet és elismerés illeti meg a magyar katonákat, hisz ők azok, akik esküjükhöz híven bármely veszélyhelyzetben szolgálják a nemzetet, őrzik Magyarország függetlenségét és békéjét. 

Nem mindig május 21-én tartották

A modern magyar hadsereg megalakulása 1848. május végére tehető, amikor is gróf Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek 10 reguláris gyalogszázadot, valójában a hivatalos íratok ezt a seregtestet is már honvédségként említik.

A magyar honvédelem napját, Honvéd Nap elnevezéssel, a Horthy korszakban egy kormányzói rendelet alapján június 28-án, még a kommunista időkben pedig egészen a rendszerváltásig az úgynevezett Fegyveres Erők Napját szeptember 29-én (1848-as Pákozdi-csata emléknapja) tartották meg.

Egy idevágó kormányrendelet – 82/1992.(V.14) – szerint pedig, 1992-től a Magyar honvédelem napját, május 21-én tartják meg.

Minden országban megemlékeznek a fegyveres erőkről

A világ számos országában valamilyen módon megemlékeznek a fegyveres erőkről, hisz ők azok, amelyek kellőképpen kifejezik az adott ország szuverenitását és önvédelmi képességét.

Magyarország 1999.március 12-én felvételt nyert a NATO-ba, ami 30 észak-amerikai és európai ország katonai szövetsége és azért jött létre még a hidegháború idején, hogy politikai, de ha szükséges, akkor akár katonai eszközökkel is megvédje tagjait. Hazánk jelenlegi fegyveres ereje a Magyar Honvédség, legfontosabb feladata pedig Magyarország függetlenségének és területi egységének, valamint lakosainak a védelme. Az esetleges külső támadás elleni fegyveres védekezés mellett, a magyar katonaság a különböző NATO és nemzetközi szerződések értelmében bizonyos külföldi békefenntartó és humanitárius feladatokat is ellát.

Elhárítja az erőszakos cselekményeket

A Magyar Honvédség ezen kívül még aktívan közreműködik a különböző erőszakos cselekedetek elhárításában, hozzájárul a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához, de ugyanakkor részt vállal az állami protokolláris feladatok teljesítésében is. Összességében tehát kijelenthető, hogy május 21-én minden hős és önfeláldozó magyar katonát ünneplünk, mert biztonságunk elsősorban rajtuk és az ő felkészültségükön múlik.

Felhasznált irodalom:

Csikány Tamás–Helgert Imre–Horváth Csaba–Horváth Miklós–Lengyel Ferenc–Szabó József János–Szani Ferenc: A Hazáért. A Magyar Honvédség múltja és jelene, 1848–2004. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2006.

https://mult-kor.hu/20090521_a_tavaszi_hadjarat_csucspontja_volt_buda_visszafoglalasa (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.) 

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1849_majus_21_budavar_visszafoglalasa.

Magyarország a XX. században, I. kötet, II. fejezet: Honvédelem és hadügyek – Babits Kiadó, Szekszárd, 1996–2000.