A produkciók, színesek-színesek, ámde nem túl színvonalasak

Nem vagyok rajongója a kereskedelmi tévék végeláthatatlan könnyűzenei tehetségkutatóinak. Egy-egy ilyen megmérettetés sajnos nemcsak a zenei képzettségről szól, hanem arról is, hogy milyen sztorit tudnak köré kanyarítani. Ami természetesen néha szívfacsaró történet is lehet, de nem kellene, hogy ez beelőzze a tényleges teljesítményt. Persze, ahogy elnézem a színpadra kerülő „kiválasztottak” produkcióit, színesek-színesek, ámde nem túl színvonalasak. És azért az sem mindegy, hogy kik zsűriznek, hiszen akik ott ülnek, csak pár évvel tartanak előbbre (ha egyáltalán előbbre tartanak – a szerk.), mint azok, akikről véleményt mondanak.