Emlékeznek még a Dömsöd motoros hajóra?

Négy-öt évesen még nem ismertem a betűket, de egy számot már nagyon tudtam. Ez a szám pedig a huszonnégyes volt. Szombati vagy vasárnapi kikapcsolódásként apukám gyakran vitt le a szigetre és mindig a 24-es helyi busszal utaztunk oda. Nagyon szerettem ezeket a kirándulásokat, és mindig ámulattal néztem a Dunán közlekedő hajókat. Amikor éppen volt kompjárat a túloldalra, akkor megvártuk, hogy oda- és visszaérjen. A hajók után pedig átsétáltunk a darukhoz. A szinte mindig mozgásban lévő piros-sárga Ganz daruk és síneken álló vagonok hosszabb időre is lekötötték a figyelmemet. A kikötőhöz kellemes utazások emlékei is fűznek. 

A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején néhány évig közvetlen szárnyashajó-járat kötötte össze városunkat Budapesttel. Három alkalommal is volt szerencsém a Szalki-sziget – Vigadó tér – Szalki-sziget útvonalat megtenni kétszer a valamelyik Sirály, egyszer pedig az egyik Vöcsök szárnyashajó fedélzetén. A szárnyashajó fedélzetén olyan érzésem volt, mintha repülőgépen lennék: az ülések, a kiszolgálás és a személyzet elegáns egyenruhája is a repülést idézték. Kár, hogy csak néhány évig jártak a szárnyasok városunkból Budapestre. 

A dunaújvárosi hajóállomásnak évekig volt egy állandó „lakója”, amelynek szomorú múltjáról nem, vagy nagyon keveset tudtunk. Évtizedeknek kellett ahhoz eltelni, hogy a Dunaújvárost a környező kis dunai településekkel vízen összekötő „Dömsöd” motoros története részletesen kiderüljön. A Dömsöd hajó eredetileg SNHG-I. típusú gőzüzemű csavaros személyhajónak épült 1918-ban és II. számú csavargőzös néven kezdte meg szolgálatát a Dunán. 1945-ben a Duna budapesti szakaszán elsüllyedt, majd ´46-ban kiemelték. Öt esztendővel később a Balatonra került a Dömsöd, ahol átalakították a tavi hajózás igényeinek megfelelően, és megnövelték az befogadóképességét. Egy évvel később, 1952-ben Pajtás néven kezdte meg szolgálat a Balatonon a Balatoni Hajózási Vállalat flottájának tagjaként. Ez a hajó szenvedte el 1954. május 30-án a Balaton legtöbb halálos áldozatot követelő katasztrófáját, amikor a füredi mólótól nem messze felborult. 1955-ben visszakapta eredeti nevét, majd ´57-ben kétcsavaros motorhajóvá építették Siófokon. Ezzel az átalakítással be is fejeződött szomorú balatoni szolgálata, majd 1959-ben már Dömsöd néven lehajózott a Dunára, ahol egészen 1987-ig volt üzemben. A hajó később magántulajdonba került, átalakították, és még napjainkban is megtalálható a pilismaróti hajótemetőben. Személyesen utaztam e hajóval, emlékeimben élénken él a jellegzetes alakja. 

A cikkhez tartozó fotón egyébként nem a Dömsöd, hanem egy 301-es típusú vízibusz látható a háttérben. Érdekesség, hogy 1956-ban Arács néven épült egy ilyen típusú hajó, amelyet 1960-ban Sztálinvárosra, ´61-ben pedig Dunaújvárosra kereszteltek. A hajoregiszter.hu szerint e kalandos sorsú, egykor városunk nevét viselő hajó a mai napig aktív, és több átépítést követően most Wiking néven szállít turistákat Budapest környékén.