Megszületett az „osztrák tölgy”, vagyis Arnold Schwarzenegger

A Republikánus Párt képviselőjeként 2003 óta Kalifornia állam kormányzójának választották meg, de politikusként már nem volt olyan sikeres, mint a filmvásznon. Ausztria lakói azonban joggal büszkék rá, nem hiába lett a beceneve „az osztrák tölgy”.

Stájerországban látta meg a napvilágot

Szülővárosa a stájerországi Thal (ma 2300 lakosú település a grazi járásban), édesapja, Gustav Schwarzenegger volt a helyi rendőrfőnök, aki szolgált már a II. világháború ideje alatt is, sőt 1938-ban önként csatlakozott a náci párthoz. 1943-ban maláriát kapott, aminek következtében leszerelt, majd a háború befejezése után megnősült, elvette Aurelia Jadrnyt, Arnold édesanyját. A szülők nagyon szigorúak voltak, római katolikus vallásban nevelték gyermeküket, így a fiatal Schwarzeneggernek minden vasárnap misére kellett járnia.

Apja hatására több sportot is kipróbált, és mint szinte minden fiú, ő is a labdarúgással kezdte, de amikor futballedzője csapattársaival együtt elküldte a helyi edzőterembe, hogy súlyokat emeljen, úgy döntött, hogy a foci helyett inkább a testépítő sportot fogja választani. Először 1960-ban kezdett el gyakorolni az akkor mindössze 14 éves fiú, egyik eszményképe pedig a Tarzant alakító Joh­nny Weissmuller (az év elején írtunk róla) volt. 17 évesen hivatalosan is megkezdte versenykarrierjét, majd 1971-ben tragédia érte, miután elveszítette báty­ját, aki ittas vezetés következtében autóbalesetben elhunyt. Árván maradt fiának később Arnold fizette a taníttatását, valamint segített neki kiköltöznie az Amerikai Egyesült Államokba. A következő évben meghalt édesapja is, ami szintén mély nyomot hagyott a fiatalember életében.

Letöltötte az egy év kötelező katonai szolgálatát az Osztrák Hadseregben, majd teljes erőbedobással a testépítő sport felé fordult. Az eredmények nem maradtak el, 1965 és 1980 között hétszer nyerte el a Mr. Olym­pia, és hatszor a Mr. Universe címet. Olyan kitartással és lelkesedéssel űzte ezt a sportot, hogy a legnagyobbak közé emelkedett, rajta kívül csak két embernek sikerült a világon több trófeát begyűjteni, az amerikai Lee Haneynek és Ronnie Colemannak.

Hollywoodban felfigyeltek rá

1968-ban kivándorolt Amerikába, ahol már a következő évben a Hercules New Yorkban című filmben játszott, partnere pedig a híres amerikai komikus Arnold Stang volt. Schwarzenegger a jelenetben az Olüm­puszról száműzött félistent, Herkulest alakította, akit apja, Zeusz a földre küldött, hogy tanuljon az emberektől. A történet szerint mindig bajba keveredett naivitása és jó szíve miatt.

A Schwarzenegger név kiejthetetlennek bizonyult Amerikában, akcentusa pedig nagyon is kirívó volt, így ezek erősen hátráltatták filmbéli előmenetelét. Az 1982-ben forgatott „Conan a barbár” című film hozta meg számára a világhírt – emlékszem 2 órát vártam, hogy jegyhez jussak a szabadkai Lifka moziban –, de ez már egy rá szabott szerep volt. A filmet John Milius rendezte, és Milius és Oliver Stone írták. Az alkotás a címadó hősről szól, aki gyerekkorában látta, ahogy szüleit meggyilkolta egy gonosz varázsló és szektavezér, majd ezért bosszút állt. A film hatalmas sikert ért el, 68 millió dolláros bevételt hozott világszerte a pénztáraknál, ami akkor rekordnak számított. Két év múlva elkészült a folytatás is „Conan a pusztító” címmel, de a produkció sikere elmaradt az elsőtől. Azután rengeteg filmet forgatott, akciófilmjei révén sztárrá vált, de később humorosabb szerepei is népszerűvé tették.

1986-ban megnősült, feleségül vette Maria Shriver írót és ügyvédet, aki egyébként John F. Kennedy egykori amerikai elnök unokahúga volt. A házasságból négy gyermek született, de 2011-ben az is kiderült, hogy a volt házvezetőnőjétől, Schwarzeneggernek van egy 10 éves, házasságon kívül született gyereke is, a hírt követően felesége azonnal beadta a válókeresetet.

A Terminátor – A halálosztó

Schwarzenegger talán legismertebb filmje, az 1984-ben bemutatott amerikai sci-fi akciófilm volt, amelyet James Cameron rendezett. A főbb szerepekben Schwarzenegger mellett még Linda Hamilton és Michael Biehn volt látható. A film rövid tartalma, hogy egy közeli jövőben a mesterséges intelligenciával rendelkező számítógépek fellázadnak és az emberiség elpusztítására törekednek. Az emberiség majdnem elbukik, ám egy John Connor nevű férfi az emberek élére áll, és bátorságával, jó hadvezetésével megfordítja a háború menetét. A gépek vesztésre állnak, de egy utolsó húzással visszaküldenek a múltba, 1984-be egy terminátort, azt remélve, ha az megöli Sarah Connort, John Connor anyját, az megváltoztatja majd a háború kimenetelét, mivel akkor a vezető sem születik meg. Ám az emberek megtalálják az időgépet és egy önként jelentkezőt szintén elküldenek 1984-be, mégpedig Kyle Reese őrmestert. Los Angelesben ekkor elkezdődik a harc és mind a filmek nagy részében, itt is a jó diadalmaskodik a gonosz fölött. Ebben a filmben viszont már nagyban alkalmazták a különböző számítógépes trükköket, ami még izgalmasabbá és érdekfeszítővé tette az alkotást. Érdekes, hogy a Terminátor szerepére eredetileg Lance Henriksent szemelte ki a rendező, még Schwarzenegger Reese szerepét játszotta volna el. Végül azért döntöttek a jelenlegi szereposztás mellett, mert Schwarzeneggert jelentős izomtömege még félelmetesebbé tette. Mivel a film hatalmas sikert aratott, azonnal elkezdtek gondolkodni a folytatásról, amelyek később meg is valósultak.

Politikusként is bemutatkozott

Már 1999-ben elkezdett élénken érdeklődni a politika iránt, leginkább az adóügyekről és az oktatás problémáiról beszélt. A Republikánus Párt képviselőjeként, és mint Bush elnök politikájának támogatójaként 2003 és 2011 között ő lett Kalifornia állam 38. kormányzója. Aktívan kampányolt a globális felmelegedés ellen, ezen a téren jelentős sikereket is elért, de népszerűsége csökkent, miután engedélyezte a kivégzéseket Kaliforniában. A pénzügyekhez viszont nem igazán értett, így kormányzóságának hét éve alatt megháromszorozta Kalifornia adósságállományát, a bajokat még csak tetőzte a drasztikus vízhiány, valamint az elektromos hálózat összeomlása miatti gyakori áramszünetek, a korrupciós ügyek, valamint az egyre gyakoribb börtönlázadások is. Miután 28 milliárdos hiányt halmozott fel, 2011-ben lemondott hivataláról.

„Hibáztam, hogy be akartam tartani a választási ígéreteimet, ahelyett, hogy szembeszálltam volna a választóimmal, és megszorításokat vezettem volna be” – fogalmazott Schwarzenegger, majd hozzátette, hogy az is hiba volt, hogy a költségvetési lyukak betömésére hivatali idejének kezdetén, 15 milliárd dollár hitelt szavaztatott meg.

Visszatérés a filmvászonra

Annak ellenére, hogy 1977-ben a legjobb színészi debütálásért Golden Globe-díjban részesítették, az is tény, hogy legtöbb jelölése az Arany Málnához köthető. Az Arany Málna-díjat John J. B. Wilson újságíró, publicista alapította 1980-ban az Oscar-díj ellenpólusaként, hogy megszégyenítse az amerikai filmipar legrosszabb alakítást nyújtó színészeit, legrosszabb forgatókönyvíróit, dalszövegíróit, rendezőit és filmjeit. A nevezéseket hagyományosan egy nappal az Oscar-díj-jelölések bejelentése előtt hirdetik ki, a díjazottak nevét pedig az Oscar-ceremónia előtti napon rendezett gálán közlik. Mindezek ellenére Arnold Schwarzenegger egy olyan korszakot képvisel, ahol igenis hősökre van szükség, a mai filmvilág is így tekint rá. 2011 januárjában, mindössze pár héttel kormányzói jogviszonyának megszűnése után bejelentette, hogy több forgatásra is készül, ezután valóban még számos figyelemre méltó filmben szerepelt. Én személy szerint szeretem Arnold Schwarzeneggert és filmjeit, nekem a politikusi karrier utáni időkből, a Sylvester Stallone-val játszott „Szupercella” című börtön-akció film tetszett legjobban, de még számos filmben szerepelt 2011 után is. Sorolhatnánk A feláldozhatók 2, az Erőnek erejével, a Szabotázs, a Maggie, az Utóhatás, vagy a Nyírjuk ki Günthert! című alkotásokat is.

A legtöbb jelölése az ellen Oscar-díjhoz az Arany Málnához köthető

Végezetül elmondhatjuk, hogy az osztrák tölgy megítélése pozitív, befutott filmsztárként is mindig mindenkivel nagyon udvarias volt, közvetlenségével szinte mindenkit meghódított. Lenyűgöző modorával rengeteg rajongót szerzett szerte a világon, filmjei korszakalkotók voltak, és mindezt kőkemény munkával érte el. Hazájában színészként és sportemberként nagy népszerűségnek örvendett, a grazi sportcsarnok is az ő nevét vette fel. Ma még aktívabb, mint valaha, soha ki nem merülő energiával rendelkezik, így csak bizakodunk, hogy még sokáig láthatjuk a film­vásznakon.

A cikkhez felhasznált irodalom

– Wendy Leigh: Arnold Schwarzenegger regényes élete; ford. Falvay Mihály; Árkádia–Panoráma „90”, Bp., 1991.

– Arnold Schwarzenegger–Douglas Kent Hall: Utam a csúcsra. A testépítés nagykövete; ford. Kósa Edit.

– Emlékmás. Életem hihetetlenül igaz története; közrem. Peter Petre, ford. Kelemen László; Libri, Bp., 2012.

– Brooks Robards: Arnold Schwarzenegger; Hajja, Debrecen, 1994.

– A testépítés nagy enciklopédiája; közrem. Bill Dobbins, ford. Cserna György; Alexandra, Pécs, 2000.

– Erdős László: Zöld hősök. Assisi Szent Ferenctől Arnold Schwarzeneggerig.

– https://starity.hu/sztarok/arnold-schwarzenegger/eletrajz