Disznóvágás után jöhet a káposzta

Emellett Jézus az apostolokat az emberek halászaivá tette, a hal lett egyúttal a megtért és megkeresztelt ember szimbóluma. A hal a kereszténység egyik legfontosabb motívuma a kereszt mellett. Ennyit röviden a karácsonyi halfogyasztásról. De miért eszünk karácsonykor káposztás ételeket, leginkább töltött káposztát?

Bizonyos elképzelések szerint az év vége a disznóvágások időszakához köthető, bőséggel van friss hús, kolbász, szalonna, ezért adva volt a friss húsos, káposztás ételek elkészítése. Másrészt a disznó a szerencse szimbóluma, továbbá – a hagyomány szerint – a bőséget is elhozza azoknak, akik az év végén megeszik. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a savanyú káposzta alapvetően C-vitamin-forrásként szolgált, vagyis gyógyszerként is fogyasztották eleink, bár itt felmerülhet egy kérdés: több napos kemény eszem-iszom után vajon milyen hatással van az egészségre a savanyú káposzta?

Az viszont biztos, hogy évszázadok óta megtalálhatóak Magyarországon karácsonykor az ünnepi asztalokon a káposzta alapú ételek, elsősorban a töltött káposzta.

A töltött káposztával kapcsolatban azt azonban tisztázni kell, hogy bármennyire is így gondoljuk, ez az étel nem magyar eredetű, a törököktől vettük át, bár egyes kutatások szerint jóval korábban, már az őshazában is készítettük. Az biztos, hogy először 1695-ben Misztótfalusi Kis Miklós Szakácsmesterségnek könyvecskéjében olvashattak róla őseink.

Tehát nincs magyar karácsonyi ünnepi asztal káposztás étel nélkül. Most mi is közlünk egy receptet, de nem a szokásos töltött káposztáról cikkezünk, hanem egy régi – talán zalai – ételről, a neve: savanyú káposztán párolt tarja.

A hozzávalókat nyolc főre adjuk meg, mégis csak ünnepi ebédről, esetleg vacsoráról van szó. Tehát a hozzávalók: nyolc-tíz szelet tarja bármilyen húsból, vadból is lehet. Egy kilogramm krumpli, hatvan dekagramm savanyú káposzta, harmincöt dekagramm húsos szalonna, három és fél deciliter tejföl, négy deciliter húsalaplé, bors (egész, őrölt), só, rozmaring, kakukkfű, liszt, olaj vagy zsír.

Elkészítés: A húst kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk, lisztbe forgatjuk, majd forró olajban (zsírban) elősütjük. A burgonyát meghámozzuk, és fél centis karikákra vágjuk, összekeverjük a káposztával és a tejföllel. A beáztatott – nem kis méretű, esetleg két – római tálba helyezzük, majd ráterítjük a hússzeleteket. A szalonnát felszeleteljük, kakastaréjra bevagdossuk, és a hús tetejére tesszük. A fűszereket az ételre szórjuk, a húsalaplevet ráöntjük. A római tálat lefedjük, és egy-másfél órát 180-200 fokos sütőben készre sütjük az ételt.

Mivel egytálételről van szó, magában kínáljuk: hússzelet, kakastaréj szalonna, és mellé halmozzuk a káposztás keveréket.

Vezető képünk illusztráció.