Telelteti a muskátlit, aki kötődik a növényhez

Az említett növény, sokak szerint régimódi, unalmas, és fantáziátlan, de alig látni ablakpárkányt, balkont vagy kertet nélküle. A muskátli teleltetése néhány ember számára nem is kérdés, hiszen a legegyszerűbb módszer az, hogy fogjuk az elvirágzott töveket, és hűvös, de fagymentes helyre tesszük. Sokan kötődnek, kedvelt virágaikhoz, vagy egyszerűen anyagi megfontolásból kénytelenek a muskátlik teleltetése mellett dönteni.

Teendőinknek futó muskátli esetében októberben érkezik el az ideje: a növény visszametszésének, nagyjából 10-20 centiméterig. Így csak a tövek maradnak meg, ezeket a csonkokat teleltetjük át, amelyeket elég havonta egyszer-kétszer öntözni, tavasszal pedig majd mehetnek napos, meleg helyre. Ha a szerencse is mellénk áll, a tél elmúltával új hajtások növekednek rajtuk, ezekből lesz virág. A téli tárolás körülményei fontosak, az optimális hőmérséklet 8-10 fok között van, és fagymentes, nem túl párás helyre lesz szükség, különben gombásodás léphet fel. Mindenképp világos telelőhelyen tároljuk növényünket, az ablaktalan pince, vagy padlás nem megfelelő.

Az álló, vagy másképp paraszt muskátli esetében több variáció is létezik a teleltetésre. A bevált módszer szerint a növényeket virágládástól, mindenestől vigyük be a teleltető helyiségbe, amely legfeljebb 6-8 Celsius-fokos, nem nyirkos, és valamennyi fény is beszűrődik. A növényen két héttel a teleltetés megkezdése előtt kell hajtásritkítást végezni, így a sebfelületek még be tudnak gyógyulni, a növény regenerálódik, és télen nehezebben gombásodik be. A gombásodást az összeérő levelek is okozhatják, így ezt előzzük meg. Ha ez nem kivitelezhető, akkor a töveket friss földbe rakva, egy ládába összeültetve, erősen visszametszve, homokba vermelve helyezzük el a növényeket. Ebben az esetben kicsi az esély a kiszáradásra és gombásodásra, öntözni pedig egyáltalán nem kell. Másik lehetőség a föld teljes letakarítása a gyökerekről, majd a csupasz tövek újságpapírba csomagolása.