Az első péktanulók első bronz minősítése az első versenyről

A Szekszárdi Szakképzési Centrum Magyar László Szakképző Iskolája az elmúlt tanévben indította el pék szakon a képzést. Az idei tizedik osztályosok közül a dunaegyházi Eszéky Ottó és a baracsi Samu Sándor István jelentkezett – szaktanáruk, Sági Zoltán biztatására – a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola által meghirdetett XVII. Pék Hagyományőrző Versenyre. Mindketten az egyik dunaújvárosi pékségben végzik a külső gyakorlatukat.

A verseny célja, hogy a pékek fiatal generációja képes legyen továbbvinni őseink pékhagyományait, technológiáját. A fiatal szakemberek ismerjék a régi recepteket, s ne csak gépekkel tudjanak péktermékeket előállítani, hanem kézzel és szívvel-lélekkel – mondta Sági Zoltán, aki az elmúlt tanévben került a földvári iskolába.

A versenyen először egy szóbeli feladatuk volt a versenyzőknek. A földváriak a ma már alig ismert, a tankönyvekben sem szereplő borkovász készítéséről tartottak prezentációt. A helyi vörösborból készült, főleg szüretre készült, karakteres ízű borkenyér finom – erősítette meg az intézmény vezetője, Hegedüs Ferenc, aki már a felkészülés alatt tesztelte az elkészült termékeket, s mindenben támogatta a diákokat.

A versenykiírás alapján ostoros kalács, rétes, miskolci burgonyás kenyér, kunsági perec, sóskalács, kulcsos kalács, matyóperec, rongyos kifli készítésére kellett felkészülniük. Csak a megmérettetés helyszínén derült ki, hogy a zsűritől végül öt matyóperec és harminc rongyoskifli elkészítését kapták feladatul. Ki kellett számolniuk a receptúra alapján a hozzávalók mennyiségét, figyelembe véve a sütési veszteséget, kimérni az anyagokat, összeállítani, kézzel és hagyományos eszközzel végezni minden munkát, sütni, feldíszíteni az asztalt és tálalni. Minderre három óra állt rendelkezésükre. A földvári péktanulók jó felkészültséggel és szakmai tudással kezdtek neki a munkának, egyedül az ismeretlen sütő okozott pillanatnyi ijedtséget, de a feladatot sikeresen megoldották. Tekintélyes szakemberekből álló bizottság figyelte és értékelte a versenyzők tevékenységét. Az elismerést, a bronz minősítés oklevelét és az érmeket Nardai Anita, a Magyarországi Pék Fejedelmi Rend rendfője adta át.

Tekintélyes szakemberek értékelték a munkájukat

A verseny színvonalát magasra értékelte az ötletgazda Garbicz István, a rendező iskola volt igazgatója, Sági Zoltán egykori tanára is: – Büszke vagyok rájuk, meg tudták mutatni, amit megtanultak – mondta a szaktanár. – Ezen a magas szakmai színvonalú országos versenyen idegen körülmények között, oktató nélkül is képesek voltak elvégezni a feladatot. Nem maga a helyezés a fontos, inkább tapasztalatot gyűjtöttünk.

A két versenyző diák a beszélgetés során megfogalmazta a terveit is: jövőre indulni a Szakma Kiváló Tanulója versenyen. Sándor szeretné a cukrász szakmát is kitanulni. No meg érettségit, majd mestervizsgát tenni – sorolják. Tudják, hogy keményen és lelkiismeretesen kell dolgozni, s azt is elismerik, hogy mindent a tanár úrtól tanultak, aki szabadidejét sem sajnálta tőlük.

Hegedüs Ferenc igazgató szurkolt a fiúknak, a verseny alatt telefonon tartotta a kapcsolatot Sági Zoltánnal. – Újdonság nekünk is ez a szakma. Ezzel a versennyel átestünk a tűzkeresztségen – mondta, s hozzátette: diákjainknak is be kell érni, mint a kovásznak.

Megtartani a hagyományt

A jövőben számít majd nekik ez a verseny – jegyzi meg a tanár úr. Ennek a versenynek nagy hozadéka, hogy megmutatja, a jövő pékgenerációja – bár nem apáról fiúra száll a mesterségbeli tudás – képes megtartani a hagyományt. Így élnek velünk őseink – összegzett a lelkes szaktanár.