Kilátások a tejpiacon - A hazai termelők most hátrányos helyzetbe kerültek

- Valahogyan meg kellene védeni a hazai piacot! - mondta lapunknak Bucher Ferenc, egy Zrt. ügyvezetője. Aki alighanem nagyon sok hazai, tejtermeléssel foglalkozó gazdaság álláspontját fogalmazta meg arról, hogy az Európai Unió idén április elsejével megszüntette a tejtermelési kvótarendszert. Így minden ország gyakorlatilag annyi tejet termel és ott adja el, amire képes és ahol csak tudja. Ezzel magyar tejgazdaságok hátrányos helyzetbe kerültek.

A Magyarországon új piacot remélő külföldi termelők ugyanis egyre egymás alá viszik a termelői árakat. Ennek következtében a hazai gazdaságok, amelyekben általában kilencven forint körül van a tej literjének előállítási ára, ma már sokszor literenként hetven forintért kénytelenek eladni a tejet.

Szegény tehenek nem tehetnek semmiről. Mégis elképzelhető, hogy az ügynek ők isszák a levét Fotó: Archív

A kormány amolyan gyorssegélyként mintegy háromszázezer tonna tejport felvásárolt a gazdaságoktól. Ezzel valószínűleg sokakat megmentett az összeomlástól. Az adóhatóság rendszeresen vizsgálja, hogy a nagy üzletláncok polcaira kerülő tej és tejtermékek megfelelnek-e mindenben a hazai nyilvántartási, adózási előírásoknak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a minőségi előírások betartását vizsgálja szinte folyamatosan. A közlekedési hatóság az adóhivatallal karöltve a közúti árufuvarozási ellenőrző rendszer (EKÁER) révén is igyekszik fokozott ellenőrzést gyakorolni a hazánkba áramló tejtermékek felett. Mindezen intézkedések egybevágnak a magyar tejtermelők kéréseivel, akik ezek révén is remélik a hazai piac védelmét.

Mindeközben az Európai Parlament július 7-én elfogadta a Kilátások az EU tejpiacán a Tejcsomag működésének felülvizsgálata című jelentést. Eszerint (bár a piaci kilátások kedvezőek) a kvótarendszer megszüntetése hozzájárulhat a nagyobb tejtermelők fejlődéséhez, a kisebb termelők kárára. Változékony marad a tejpiac, az árak ingadoznak, az orosz embargó hatása negatív. A jelenlegi piac szabályozási intézkedések (intervenció, magántárolás) elégtelenek, ezért további eszközök kidolgozása szükséges. A legveszélyeztetettebb helyzetben az EP szerint is a kistermelők vannak: a legnagyobb kockázatok közé tartozik, hogy elmaradnak a beruházások és a generációváltás.

Némiképp (de csak némiképp!) megnyugtató, hogy az Európai Parlament látja az egységessé vált európai tejpiacot sújtó problémákat. Ahogyan megnyugtató lehetne az is, hogy új intézkedések kidolgozását látják szükségesnek az EP-ben ülő képviselők.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ha ezt július 7-én már így látják, akkor miért szüntették meg április 1-én a kvótarendszert?

Nem biztos, hogy a kvótarendszer fenntartása a jó megoldás de valamilyen jobb megoldásra, lám, szükség lenne!