Csapás a nyugdíjas vállalkozókra

Az Országgyűlés decemberben fogadta el a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényt, ezzel többek a rokkantnyugdíjasok és a baleseti rokkantnyugdíjasok januártól kikerültek a saját jogú nyugellátásban részesülők köréből. E státusz elvesztése különösen érzékenyen érinti azokat a rokkantnyugdíjasokat, akik vállalkozói tevékenységből próbálják meg kiegészíteni csekélyke jövedelmüket, hívta fel a figyelmet a jogszabályra olvasónk.

Kiss Józsefné elmondta, társaival együtt 60 év alatti rokkantnyugdíjasok. Ahogy egészségi állapotuk (illetve fogyatékosságuk) engedi, napi 2-3 órás, havi 20-30 ezer forintos jövedelmet biztosító vállalkozást működtetnek. Ez a tevékenység az anyagiakon túl abban is segítség volt számukra, hogy kis időre megfeledkeztek a fizikai fájdalomtól, a testi-lelki kiszolgáltatottság szorongató érzéséről, illetve nem gyarapították a különféle segélyekért sorban állók táborát.

Sorstársai nevében hangsúlyozta, nem kibújni akarnak a közterhek megfizetése alól, csupán azt szeretnék elérni, hogy a ténylegesen megszerzett jövedelem után fizessenek. Gondoljanak bele a döntéshozók, ők már nem képesek napi 8-10 órát dolgozni, mint egészséges társaik, az adózás terén mégis teljes értékűként számolnak velük.

15 hónappal ezelőtt nyilvánították rokkanttá a korábban festő vállalkozóként dolgozó Bere Károlyt. Az alacsony összegű rokkantnyugdíj miatt pár hónappal ezelőtt kiegészítő tevékenységként ismét vállalkozásra adta a fejét, ez jó lehetőségnek tűnt, hogy valamivel kiegészítse alacsony nyugdíját. Sok pénzre nem is számíthatott, hiszen már csak könnyebb munkákat tud vállalni, korábbi társának segít fóliázni, bútorokat letakarni. Hallott róla, hogy ez évtől nagyobb adóteherrel sújtják őket. Hiába marad kevesebb a zsebben, folytatja a tevékenységet, mert a rokkantnyugdíjat ki kell egészíteni, abból önmagában megélni nem lehet. De hogy ez meddig éri meg, arra ma nem tudott pontos választ adni.

Túlzás nélkül kijelenthető, az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti nyugdíjasoknak az egyéni vállalkozói forma vélhetően nem kifizetődő. Amennyiben nem történik kedvező változás, rövidesen tömegesen kényszerülnek visszaadni aprócska vállalkozásaikat. Könnyen megeshet, hogy a kistelepüléseken megszűnhetnek olyan szolgáltatások, mint a cipész, bőrdíszműves, szabó, fodrász, villany-, és vízvezeték-javítás (és a többi egyszemélyes vállalkozás). Az állam pedig még annyi pénzt sem tud beszedni, mint eddig.

Drasztikusan emelkedő járulékterhek

Tavaly a kiegészítő tevékenységet folytató a havi jövedelemtől függetlenül 5100 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, ami ez évtől 6390 forintra emelkedett. A korhatár alatti ellátásban részesülő vállalkozóknak 2012-től a minimálbér 112,5 százaléka után 27 százalék szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a minimálbér 100 százaléka után tíz százalék nyugdíjjárulékot kell leróniuk. Mindez együttesen legalább havi 57011 forint befizetést jelent.