Pünkösdöt ünneplik vasárnap a keresztény egyházak

A Magyarországról vonattal érkező zarándokok szombaton Csíkszeredáról indulnak gyalog Csíksomlyóra. Itt a Kis- és Nagy-Somlyó közötti nyeregben mutatják be a misét a várhatóan több százezer résztvevő előtt. Ezután a zarándokok megtekintik a Csodatévő Szűz Mária szobrát a csíksomlyói kegytemplomban.
Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára szombaton előadást tart a háromnapos pünkösdi ifjúsági találkozó nyitónapján Petőfiszállás-Pálosszentkúton, ahol pünkösdi búcsút is tartanak, és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutat be misét.
Pünkösd vasárnap Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke ünnepi istentiszteletet tart Debrecenben.
A Magyarországi Evangélikus Egyház püspökei ugyancsak vasárnap ünnepi körlevélben jelentik be, hogy pünkösdkor egyházuk megkezdi a tartalmi felkészülést a reformáció 500. évfordulójára, a 2017-es emlékévre.
 A reformációi emlékbizottság és az evangélikus püspöki tanács döntése alapján kiadott körlevélben az olvasható: 2017-ig minden évnek van egy kiemelt témája, az idén ez a "reformáció és nyilvánosság". A tematikus évek listája és a felkészüléssel kapcsolatos szakmai anyagok a www.reformacio.500.hu oldalon találhatók.
Erdő Péter bíboros, prímás, érsek részvételével hétfőn a Karizmák ünnepe a papság évében címmel beszélgetést tartanak az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye által meghirdetett ifjúsági és családi napon Máriaremetén.
A keresztények pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek.
Az ószövetségi korban Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a "hetek ünnepét", amelyet pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv - számos más nyelv mellett - ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.