Kohéziós pénzek: a kormány elkötelezett a deficitcél elérésében

Erről kormányhatározat is született - erősítette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI kérdésére szerdán azt követően, hogy a testület kedden nyilvánosságra hozta a túlzott deficiteljárás következő lépéseként megfogalmazott ajánlástervezetét.

A tervezetet a tagországok pénzügyminiszterei elé terjesztik elfogadásra. A kérdés várhatóan a miniszteri tanács március 13-án tartandó ülésén kerül napirendre.

Az ajánlástervezet szerint Magyarországot további költségvetési erőfeszítésekre kérik annak érdekében, hogy idén sikerüljön elérni a kormány saját hiánycélját, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított 2,5 százalékos célt, jövőre pedig a deficit maradjon az uniós küszöbként meghatározott 3 százalék alatt "az egyszeri intézkedések kivezetése ellenére is".

Az Európai Bizottság a múlt hónapban jelentette be, hogy a miniszterek tanácsának azt is javasolja: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró folyósítási lehetőségét a Magyarországnak szánt kohéziós keretből, mert az ország nem teljesítette kellő hatékonysággal a deficitcsökkentést célzó uniós ajánlásokat.

"A kormány miként eddig, úgy a jövőben is elkötelezett a deficitcél betartása mellett. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta ez az első olyan kormány, amely három százalék alá szorította le a költségvetési hiányt" - közölte írásban küldött válaszában az NGM a bizottság keddi bejelentésére reagálva.

"Azon lehet vitatkozni, hogy a kormány jó eszközöket választott-e a cél érdekében, de az vitathatatlan, hogy a célt elérte. Arról ugyanis nem folyik vita, hogy Magyarország tudja-e teljesíteni a három százalék alatti hiánycél tartását" - írta az NGM az MTI-nek.

A kormány eltökélt, hogy a jövőben is az uniós előírások szerinti normákon belül fogja tartani a magyar költségvetés számait, még akkor is, ha esetenként ezen küszöbértékek meghatározásának módszere kiszámíthatatlan - közölte a minisztérium.

A Magyarországgal szembeni túlzott deficiteljárást a kormány technikai kérdésnek tekinti. Megnyugtató az is, hogy erről ugyanígy vélekedik az Európai Bizottság magyar tagja, Andor László is - emlékeztetett a minisztérium.