Kártérítést követelhet a BKV a kartellezőktől

A döntés előzménye, hogy a BKV, a Dél-Buda Rákospalota Metróvonal Beruházó Kft. és a Fővárosi Önkormányzat 1999 januárjában megállapodást kötött a 4-es metró beruházásairól. A megállapodás rögzítette, hogy az állam és a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza a költségeket.

A feladat végrehajtására 2002 márciusában közbeszerzési pályázatot írtak ki, amelyet a Strabag, illetve más cégek, például a Bocskai úti csomópont esetében az Alterra - EGÚT Konzorcium nyertek meg, így velük kötöttek vállalkozási szerződést.

A GVH 2003-ban versenyfelügyeleti eljárást indított, mert felmerült a gyanú, hogy több építőipari cég versenykorlátozó magatartást tanúsított a 4-es metró előkészítésével kapcsolatban a BKV Metró Projekt Igazgatóság által kiírt közbeszerzési eljárás ajánlati szakaszában.

A versenyhivatal 2004 márciusában több pályázó esetében megállapította, hogy "a közbeszerzési eljárásban összehangolt magatartást tanúsítottak az árak kialakítása során". A 4-es metró építéséhez kötődően a belső Bartók Béla út felújítására kiírt közbeszerzési pályázattal összefüggésben három építőipari céget bírságolt meg: a Strabag Rt.-t 137 millió forint, az Egút Rt.-t 56 millió, a Ring Kkt.-t 52 millió megfizetésére kötelezte. Ugyancsak jogellenes, összehangolt magatartást állapított meg a GVH Versenytanácsa a Bocskai úti csomópont átépítésére kiírt közbeszerzési eljárással összefüggően a Strabag Rt. és a Ring Kkt. esetében.

A Fővárosi Bíróság 2006. szeptember 26-án kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Gazdasági Versenyhivatal 2004 márciusi határozatát, amelyben az kimondta, hogy a Strabag Rt., a Ring Kkt., valamint az
Egút Rt. több fővárosi útépítési tenderrel kapcsolatban összehangolt magatartást tanúsított.

A BKV a versenyhivatal határozatát követően nyújtott be kártérítési keresetet a Strabag Zrt., illetve jogutód vállalkozásai, a Strabag Zrt.-ből kivált cégek ellen. A közlekedési vállalat álláspontja szerint igaz ugyan, hogy a Bocskai úti csomópont pályázatának nyertesei nem az alperesek voltak, és a győztes pályázóval szemben e munkafázisra nézve elmarasztaló határozat nem született, mégis a GVH által az alperesek terhére megállapított, Bocskai úti csomópontot is érintő jogellenes magatartásnak az adott piacon árfelhajtó hatása volt, és emiatt kár érte a BKV-t.

Az elsőfokú bíróság - másodfokú bíróság által helybenhagyott és jogerőre emelt - ítéletével a BKV keresetét elutasította. Mindkét bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a BKV-t kár nem érhette, tekintettel arra, hogy a beruházást nem a közlekedési vállalat, hanem a fővárosi önkormányzat finanszírozta, így a BKV vagyonában sem következhetett be olyan kár, amelynek megfizetését ebben a perben követelhetné.

Az LB hétfőn a BKV felülvizsgálati kérelme nyomán hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla jogerős másodfokú döntését, és a kártérítési kereset érdemi vizsgálatára utasította a táblát.

Az LB szóbeli indoklásában kiemelte: a főváros a felperes BKV-ra bízta a beruházást, ezért írhatott ki közbeszerzési pályázatot a közlekedési vállalat, és ezért nyílik lehetőség arra is, hogy szerződésen kívül okozott kár megtérítése érdekében fellépjen.

Az első- és másodfokú bíróságok kereshetőségi jog hiányában utasították el a BKV igényét, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla érdemben nem is foglalkozott a kártérítési követeléssel. Az LB hétfőn a jogerős ítéletet hatályon kívül helyező és új másodfokú eljárás lefolytatására utasító végzésében előírta a táblának, hogy viszgálnia kell többek között a szerződésen kívül okozott kár problémáját, továbbá azt, hogy az alperesek megalapozottan állították-e a felperesi igények elévülését, illetve hogy a felperes szerződött volna-e akkor is, ha nem lett volna kartellezés.

A szóbeli indoklásban elhangzott, hogy ha a másodfokú bíróság számára nem állnak rendelkezésre a jogvita eldöntéséhez szükséges adatok, bizonyítékok, az elsőfokú bíróságot kell az eljárás folytatására utasítani.