Felkészülni a születés csodájára

Nálunk az adventi időszak idén november 15-én elkezdődött. A bizánci szertartású egyházaknál hat gyertya van ugyanis a koszorún. Maga az advent egy felkészülés, egy felkészítés, felkészítés arra, hogy hamarosan következik valami csoda.

Sokaknál ez a felkészülés, az advent materiálisan testesül meg, elkezdenek vásárolni, felkészülni az ajándékozásra, de a lényeg kimarad. Felkészülés a születés ünnepére, ezt sokan elfelejtik és kihagyják.

Ez kicsit olyan, mintha a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntenék, pont a lényeg veszik el ilyenkor. Hiszen 2000 évvel ezelőtt sem várta senki, mégis eljött Isten, Isten fia ebbe a világba.

Az Úr pedig nem azt akarja megmutatni, hogy ő mennyire erős, hanem a szeretetét akarja megmutatni azzal, hogy megszületik, ezáltal pedig az ember megismerheti.

Ismerős lehet a történet, amikor egy király behozatott egy elefántot az udvarába. Ezek után pedig vakokat is bevezet abba a terembe, ahol az elefánt volt. Odaállította az állat köré a vakokat, majd azt kéri tőlük, mondják meg, mi is pontosan az elefánt? Jönnek a válaszok: az elefánt egy hatalmas ormány, egy hatalmas legyező a füle, óriási oszlop a lába, ostor a farka.

Mindegyik vak embernek igaza volt, ugyanakkor tévedtek is, hiszen a nagy egészet nem láthatták az állatból, csupán részleteket.

Azt gondolom, valahogy így vannak az emberek, sőt az egész világ a szeretettel, hittel és Istennel. Ugyanis ezekből a dolgokból is csak részleteket érzékelünk, vagy akarunk érzékelni. A fenti történetből is látszik, hogy valamennyit minden ember tapasztal Istenből.

Kétezer évvel ezelőtt azonban az Isten megmutatta szeretetét pontosan azzal, hogy megszületett ebbe a világba Krisztus, aki elmondta, milyen az Isten. A legfőbb mondanivaló pedig az, hogy az Isten szereti az embert.

Isten maga a szeretet.

Emiatt a szeretet miatt hívjuk a karácsonyt a szeretet ünnepének. Aki felfedezi az ünnep valódi lényegét, annak nem pusztán arra a 2-3 napra szűkül be az ünnep, hanem kiterjed.

Örökre.