Utazó

2016.11.22. 12:45

A város, amely visszahúz: Nappal csöndes romantika, utána bizsergető éjszakai zsongás

Pár hónapnyi élményürítés után egyöntetűen jelentettük ki nemrégiben, hogy az idei nyári utazások legjobbika minket bizony az erdélyi nagyvárosba, Nagyváradra vitt. Visszakészülünk.

Kocsis Noémi

De miért pont Nagyvárad? És ha már mégis oda utaztunk, akkor miért nem merészkedtünk tovább, beljebb Bihar vármegyében, miért nem szálltunk meg a hegyekben, a vidéken kalandozva? Nos, elsősorban azért nem, mert egy háromnapos erdélyi városnézés mellett utóbbi biztosan nem fért volna bele. Másrészt Nagyvárad önmaga is ad annyi felfedezni- és látnivalót, hogy egy-egy hosszú hétvégén, háromnapos utazás idején az ember nem fog még máshová kívánkozni.

A történelmi belváros közepe a főtérrel. A helyi bloggerek szerint túl sok kő és túl kevés fa került a hatalmas méretű térre, ám a pompás klasszicista paloták - melyekben kávézók, pékségek, templomok, bankok találhatóak - szegélyezte terület sokakat vonz.

Nagyváradon (Oradea) az utazó még megérezheti a fogalmat, amit hajszolt hétköznapjaiban szinte már csak a tisztelet hangján emleget, de gyakorlatilag nem ismer. Megérezhet valamit a békebeliség hangulatából. Miközben Nagyvárad egyébként nyüzsgő nagyváros (népessége a 2011-es statisztika szerint közel 200 ezer fő), a nyári reggeleket sokan a kedvenc kávéházuk teraszán kezdik egy csésze feketével, egy kis harapnivalóval, újsággal. Ha útbaigazítást kérünk a látnivalókat illetően, a legtöbb helybéli minden bizonnyal a tatárjáráskor teljesen elpusztult, de 1596-ra az olasz késő reneszánsz szellemében újjáépült várat említi majd, valamint a városközpontban, a Fő tér környékén álló számos templom megtekintését, a test örömeinek hódolva pedig a helyiek kedvelt aquaparkját, a májusban felújítva átadott Félix-fürdőt. Ami a templomokat illeti, valóban lenyűgözőek, az itt élők pedig igen komolyan veszik vallásukat, az imahelyekre mise idején csapatostul mennek az emberek, mindig nagy a nyüzsgés. A kissé távolabb, a Körös partján emelt zsinagógában viszont napközben is csend honol, ha a monumentális építmény lépcsőházában elhelyezett ima- és köszönőtáblák iránt érdeklődünk, egy sajnos csak románul beszélő, de azért barátságos gondnok beenged és némi jelbeszéd segítségével elmagyarázza a legfontosabb tudnivalókat.

A legfontosabb találkozási pontot, azaz inkább vonalat azonban mégis a Körös jelöli majd ki számunkra. A főtérhez igen közel lévő szállásról kétpercnyi séta csak reggelenként valamelyik pék, ahol olcsón juthatunk a szokásos leveles tésztás helyi croissant-hoz, amit különösen jólesik megeszegetni a folyóparti padokon. Közben mindig látunk majd néhány elszántan próbálkozó pecást is.

Az egykori Rhédey-kertben (ma Balcescu park) játszótér, szobrok, étterem is van, alkalmanként antik holmik kirakodóvásárába botolhatunk Fotó: a szerző felvételei

Ottjártunkkor a közösségi közlekedésben jelentős szerepet játszó villamosvonalat éppen renoválták, de a helyi lakosok látszólag a legnagyobb lelki nyugalommal viselték a folyamatos, kora reggeltől - vasárnap is! - tartó zajt és port. A nagyváradi sétálóutcán az ember amúgy is kilép a modern nagyváros szokásos kulisszái közül, hogy egy egészen más világba csöppenjen. Fényképezkedik a nagyváradi írók és költők csoportos szobránál, megcsodálja az omladozásukban is pompás egykori paloták homlokzatát. A legtöbb klasszicista épület fel van állványozva, ám odabent a kereskedelem ettől még virágzik, a kis boltokban mindenféle romániai szuvenírt vásárolhatunk. Vagy elnyalogathatunk egy itt szokásos, magas, csúcsos fagylaltot, amelynek kissé vízíze lesz ugyan, de melegben jó hűsítő. Ugyancsak a Körös-parton, a parkok környékén (számos látványos és szépen karbantartott zöldfelületet láthatunk a belváros környékén) járva nehéz lesz eldönteni, melyik hívogató, zeneszótól, harmonikamuzsikától hangos, a vízre félig nyitott étterembe, sörözőbe üljünk be, annyira invitáló, hangulatos mindahány. Ha sikerül választani, a tejfölös-kapros, különféle húsokkal főzött csorbalevest ki ne hagyjuk! Kitűnően csúszik majd rá a helyi sör. A vendéglátás hétvégéken a teraszokon még éjjel 1-kor is javában folyik, az éhes társaság akár ilyenkor is rendelhet pizzát.

Nagyváradon a kis utcákat járva is élményszerű, olykor szürreális látnivalókba botlik az ember. Ilyen az éjféli utcán a zebránál várakozó , elhagyott kerekes szék, vagy a kapura, közvetlenül a csengő és a névtáblák mellé írt krétás üzenet: Keressétek inkább Isten országát! Az utazó magába szívja Nagyvárad hangulatát és illatát, és úgy érzi: itt egy kicsit megtalálta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!