Hús nélkül az élet

Miért érdemes megvenni a hetedik szakácskönyvet, ami a sorozatban megjelent, azt csak az tudja, aki kézbe fogta, forgatta. Jó néhány olyan étel található benne, amelyek gyorsan elkészíthetőek, ételallergiások is fogyaszthatják, és ahogy látni fogjuk, a húsmentesek sem ördögtől elrugaszkodottak.

Itt van például a dunaújvárosi Marton János ajánlata, aki spenótgombóccal próbálja meghódítani az olvasókat.

Kell hozzá egy kiló friss spenót – de talán a mirelit is megteszi –, 40 deka tehéntúró, 2 tojás sárgája, liszt, só, őrölt fehér bors, reszelt szerecsendió, 5 deka vaj, reszelt parmezán sajt.

A megmosott spenótleveleket külön víz hozzáadása nélkül megpároljuk. A nedvességet kinyomjuk, a leveleket apróra vágjuk, összegyúrjuk a túróval, a két sárgájával, és annyi liszttel, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk. Sóval, borssal, szerecsendióval ízesítjük, majd gombócokat formálunk belőlük. Bő, forró sós vízben kifőzzük azokat, akkor jók, ha feljönnek a víz tetejére. Egy jénaiban felolvasztjuk a vajat, rászedjük a leszűrt gombócokat, meghintjük a sajttal és a sütőben átsütjük. A zöldséglepény rántva és tejfölmártással tálalva a csóri Kucziné Faddi Éva olvasónk ajánlata. A zöldségeket magunk választhatjuk ki, amit szeret a család, abból készüljön az étel. Kell még hozzá tej, egy zsemle, egy tojás, só, bors, zöldfűszerek, egy pohár tejföl, liszt és olaj. A zöldségeket vágjuk apróra, kockázzuk és puhára pároljuk. A megpuhult zöldféléket megdaráljuk és adunk hozzá egy tejben áztatott zsemlét. A masszához keverünk egy tojást is, és ízlés szerint fűszerezzük. Az így nyert és ízes masszából lepényeket formázunk és tetszőleges mennyiségű olajon – lehetőleg ne túl sok zsiradékon – süssük ki a zöldséges lepényt. A mártáshoz fehér rántást készítünk, amit tejföllel felengedünk, és egy picit összeforraljuk. A lepényeket a mártással tálaljuk. Kiváló étel lehet egy kiadós leves után, ami akár gulyás is lehet, abban a családban, ahol nem ragaszkodnak a húsnélküliséghez.