PR-cikk

2023.01.31. 13:22

Őszintén a hőszivattyús megoldásokról: Kinek éri meg befektetni?

A fűtési költségek csökkentésére az egyik legnépszerűbb megoldássá vált a hőszivattyú rendszerek kiépítése. Az viszont még mindig sokakban vet fel kérdéseket, hogy kiknek és pontosan hogyan is éri meg befektetni egy ekkora beruházásba és mégis mennyi idő alatt hozhat megtérülést. Cikkünkben így összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat és néhány kalkulációt is hoztunk a témában.

Forrás: 123RF.com

Hogyan is működik a hőszivattyú?

 

Nem újkeletű találmányról van szó, hiszen az alapja az, hogy energiát (hőt) von el az egyik forrástól, –  például levegő, föld, víz –  és ad át a másiknak. Működési elvének köszönhetően ezért nemcsak fűtésre, hanem hűtésre is alkalmas, emiatt gyakran használják újépítésű házakban akár a hagyományos légkondicionáló helyettesítésére is. 

Attól függően, hogy energiáját a talajból, vagy a levegőből nyeri, beszélhetünk geotermikus és levegő-víz típusú hőszivattyúról is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a berendezés egyáltalán nem használ más erőforrást. A fűtéshez szükséges hőfok eléréséhez például ugyanúgy elektromos áramra van szüksége, mint a klímáknak, de jóval kevesebbre. Mivel tervezése és kitelepítése igen költséges, ezért épp ez a gazdaságosság az egyik legnagyobb előnye, ami miatt egyre több új és régi építésű otthonba választják a hagyományos fűtési megoldások helyett. 

 

A hőszivattyús rendszerek előnyei

 

Energiatakarékosak

A hőszivattyúk működésük során 70-80%-ban a környezeti levegő hőenergiáját, vagy a geotermikus energiát hasznosítják, így rendkívül kevés áramot használnak. A megfelelően megtervezett rendszerek egy átlagos családi ház teljes hűtési-fűtési igényét és melegvíz-szükségletét képesek ellátni. A H-tarifának köszönhetően, amit nem érint a rezsicsökkentés felső korlátozása, pedig még kedvezőbb energiaárakat kaphatunk. 

Sokoldalúak

Attól függően, hogy lakásunk mennyire jól szigetelt, illetve, hogy alakul az átlagos évi külső hőmérséklet, többféle megoldás közül is választhatunk. A levegő-víz típusú hőszivattyúk például jó megoldást jelenthetnek az új építésű, modern, jó hőszigeteléssel rendelkező otthonokban, mivel a szigetelésnek köszönhetően az általuk leadott meleg nem szökik el. 

A fűtési rendszer típusától függően tovább növelhető a rendszer hatékonysága. A felületfűtés és a padlófűtés alapból jobban tartja a hőt, mint a hagyományos radiátorok. Ezek ráadásul folyamatosan gondoskodnak jó közérzetünkről, mivel a legtöbben a lábunk felől kezdünk el először fázni. 

Hosszú élettartamúak

Egy jól karbantartott hőszivattyús rendszer élettartama 30-40 év között mozog, ezalatt pedig többszörösen képes visszahozni az árát. Egy átlagos méretű – kb. 80 négyzetméter –  lakás egy fűtési szezonban nagyjából 2200 köbméter gázt használ el. Ez az MVM kalkulátorát használva közel félmillió forintos kiadást jelent. Ugyanennek a fűtési teljesítménynek az eléréséhez két hőszivattyúra kötött klímával 1500 kW körül mozog az energiafogyasztás, ami harmincötezer forint körül alakul. De mit jelent ez a megtérülési időre vonatkozóan? 

Attól függően, hogy társasházi lakásba, régi vagy új építésű családi házba tervezünk hőszivattyús rendszert telepíteni, a jelenlegi energiaárakkal számolva 4-5 év alatt visszahozhatja a befektetést. Ez persze attól is függ, hogy honnan teremtjük elő a kiépítéséhez szükséges összeget, hiszen a hitelkamatok növelhetik a megtérülési időt. 

 

Kinek éri meg hőszivattyúba fektetni?

 

Azoknak, akik most készülnek új otthonuk építésére, mindenképp érdemes fontolóra venniük a hőszivattyú lehetőségét. A tervezési fázisban könnyű optimalizálni az épület és a fűtési rendszer kialakítását, hogy maximális hatásfokon és minimális költségekkel működjenek. Ha napelemmel is kiegészítjük a hőszivattyúnkat, még tovább csökkenthetjük energiaköltségeinket hosszú távon, ezért új építésű házakba gyakran tervezik őket párban. 

Ez azonban nem zárja ki a régebbi házak fűtési rendszerének korszerűsítését sem. Mielőtt azonban hőszivattyú telepítésébe vágnánk a fejszénket, célszerű a nyílászárók cseréjét és a lakás szigetelését is megejteni. Ezek hosszú távon ugyanis segítik majd a hőszivattyú munkáját. A hőszigetelésről akkor tudjuk megállapítani, hogy jó, ha a falak belső hőmérséklete nem tér el öt foknál többel a szoba levegőjének hőmérsékletétől. Ellenkező esetben az is energiát igényel, hogy a falat felfűtsük. 

Összességében érdemes azonban megjegyezni, hogy nemcsak a pénztárcánkkal, hanem a környezetünkkel is jót teszünk, ha a fosszilis tüzelőanyagokról áttérünk például hőszivattyús megoldásra. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában