Izraeli–palesztin konfliktus

2024.02.27. 07:43

Három palesztint ölt meg az izraeli hadsereg Ciszjordániában

Az izraeli–palesztin háború 144. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Túlélőket és áldozatokat keresnek a romok alatt palesztinok Deir el-Balahban 2024. február 23-án, miután izraeli légicsapás érte a Gázai övezet középső részén fekvő várost

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Mohamed Szaber

Uniós biztos: azonnal véget kell vetni a harcoknak

Arra kell összpontosítani, hogy a harcoknak azonnal véget vessenek, az emberéleteket megóvják, és arra, hogy kiszabadulhasson a még mindig fogva tartott mintegy 130 izraeli túsz – jelentette ki az Európai Bizottság válságkezelésért felelős uniós biztosa Strasbourgban kedden. Janez Lenarcic az Európai Parlament plenáris ülésének az izraeli-palesztin konfliktusról és a tűzszünet szükségességéről folytatott vitáján a Gázai övezet „katasztrofális a humanitárius helyzetére” hívta fel a figyelmet, ahol - mint kiemelte - eddig mintegy 30 ezer ember vesztette életét, és becslések szerint legalább 60 ezer civil fog meghalni, ha nem lesz tűzszünet és nem lesz elérhető a humanitárius segítségnyújtás.
Kijelentette: Izraelnek nem szabad megtámadnia Rafah városát, annak ugyanis hihetetlen humanitárius következményei lennének. Az egyéni elszámoltathatóságot biztostani kell, a kollektív büntetés azonban nem lehet megoldás a jelenlegi helyzetre – húzta alá. Az uniós biztos hangsúlyozta: 

jelen körülmények között a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökség (UNRWA) munkája alapvető fontosságú Gázában, valamint a régió stabilitása szempontjából a palesztinokat befogadó szomszédos országokban és a ciszjordániai területeken. Finanszírozása fenntartásán keresztül lehetővé kell tenni az UNRWA munkájának folytatását

– jelentette ki Lenarcic, majd hozzátette: az ügynökséget semmilyen más szervezet sem képes helyettesíteni.
Lenarcic aggasztónak nevezte a jeruzsálemi és a ciszjordániai helyzetet, ahol elmondása szerint egyrészt rombolás, másrészt újabb telepek építése zajlik. Emellett - mint mondta - korlátozzák az ott lakó palesztinok mozgását, ahogy a zsidó telepesek részéről a palesztin lakosok ellen elkövetett erőszak is elharapódzott a Hamász iszlamista terrorszervezet októberi támadása óta. Emlékeztetett, az erőszakos telepesekkel szemben tervezett uniós szankciók bevezetésével 26 tagállam ért egyet, azonban - mint kiemelte - a korlátozó intézkedések elfogadásához egyhangú döntésre van szükség. A tárgyalók továbbra is dolgoznak egy összehangolt megoldáson – tette hozzá. Kijelentette: 

a Hamásznak szabadon kell bocsátania a túszokat, Izraelnek pedig biztosítania kell a civilek védelmét, a humanitárius hozzáférést, fel kell lépnie az erőszakos telepessekkel szemben és nem szabad olyan lépéseket tennie, amelyekkel tovább ront a helyzeten. 

Lenarcic továbbá a környező országok szélsőségeseinek kijelentései és már tapasztalt akciói miatt aggodalmát fejezte ki a konfliktus kiszélesedését illetően.

A helyzet további romlásának kockázata áll fenn az egész régióban, ha nem cselekszünk határozottan

– fogalmazott. A régióban élő minden ember megérdemli, hogy biztonságban éljen, amit csak egy önálló palesztin állam létrehozása szavatolhat Izrael mellett – tette hozzá a válságkezelésért felelős uniós biztos.

A szokásosnál kevesebben szavaznak Izraelben a helyhatósági választásokon az első adatok szerint

Az izraeli belügyminisztérium első adatai szerint a korábbinál kevesebben szavaznak a helyhatósági választásokon, amelyeket a Hamász palesztin iszlamista szervezet ellen a Gázai övezetben indított hadművelet ellenére megtartanak kedden az országban.

Délelőtt tízig a választójoggal rendelkezők mintegy 3,9 százaléka adta le voksát, mely jelentős csökkenést jelent az előző, 2018-as választásokon ugyanezen időpontig szavazó 5,3 százalékhoz képest. A szakértők a helyi médiában azzal magyarázzák a viszonylagos érdektelenséget, hogy az embereket a háború miatt kevésbé foglalkoztatják a helyi ügyek.

Jeruzsálem regnáló és újrainduló vallásos polgármesterjelöltje, Móse Leon reggel imával kezdte a napot a Siratófalnál.   

A fővárosban az elmúlt évtizedekben a szavazati joggal rendelkező arab lakosok - mintegy harmincöt százalék - bojkottálták az önkormányzati voksolást.

Tel Aviv-Jaffó polgármestere, Ron Huldai hatodszor indult a város vezetéséért, melyen többek közt a centrista Van Jövő párt jelöltjével kell megküzdenie az újrázásért.

Az amerikai hadsereg húszi fegyvereket semmisített meg

Az Egyesült Államok hadserege hétfőn több csapást mért húszi harci járművekre, melyeket a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen készültek bevetni a lázadók.

Az amerikai hadsereg megsemmisített három pilóta nélküli távirányítású hajót és két hajóelhárító cirkálórakétát. A fegyvereket a húszi lázadók az ellenőrzésük alatt álló jemeni területekről irányítva vetették volna be vörös-tengeri célpontok ellen.   

Az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) az X közösségi oldalon közölte, hogy vasárnap "önvédelemből" lelőtt két pilóta nélküli támadó repülőgépet a Vörös-tenger déli része felett. A CENTCOM szerint mindegyik fegyver "közvetlen fenyegetést jelentett a kereskedelmi hajókra és a térségben tartózkodó amerikai haditengerészet hajóira".   

Az Egyesült Államok még decemberben hívta életre a Vörös-tenger hajózási szabadságát célzó Prosperity Guardian (Jólét Őrzője) fedőnevű nemzetközi missziót, amelyhez számos ország csatlakozott, és amely már több csapást is mért jemeni húszi célpontokra.   

Az Irán által támogatott húszik a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő - kereskedelmi és hadihajókat támadják rendszeresen, mióta Izrael októberben hadműveletet indított a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, megtorlásul az Izrael ellen elkövetett súlyos terrortámadás miatt.   

A jemeni lázadók támadásai miatt több tengeri szállítmányozási vállalat is elkerüli ezt a fontos hajózási útvonalat.

Három palesztint ölt meg az izraeli hadsereg Ciszjordániában

Az izraeli hadsereg megölt három palesztint egy kedd reggeli összecsapás során Ciszjordániában - jelentette a Wafa palesztin hírügynökség kedden.

Ciszjordániában már legalább 400 palesztin vesztette életét október 7-e óta az izraeli katonákkal és telepesekkel történt összecsapások során.   

A Hamász fennhatósága alatti gázai egészségügyi minisztérium közlése szerint a háborúban már közel 30 ezer palesztin vesztette életét és majdnem 70 ezren sebesültek meg Gázában.   

A múlt héten három palesztin fegyveres nyitott tüzet egy ellenőrzőpont közelében azon az úton, amely Jeruzsálemet összeköti a Holt-tengerrel, és az út mentén fekvő Maále Adumim telepesvárossal. A merényletben egy izraeli vesztette életét és tizenegyen megsebesültek. Válaszul Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter, a jobboldali, a telepeseket támogató Vallásos Cionisták párt elnöke bejelentette hogy több mint háromezer telepes lakás felépítését tervezik Ciszjordániában.   

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég bemutatott gázai rendezési terve teljes izraeli biztonsági ellenőrzést gyakorolna Ciszjordánia felett is.   

A hosszú távú rendezést két pontban rögzíti a terv, amely szerint Izrael elutasítja a nemzetközi diktátumokat a palesztinokkal való végleges rendezésről, ami csak a felek közti közvetlen és előfeltétel nélküli tárgyalásokkal érhető el.   

Izrael a dokumentum szerint elutasítja a palesztin állam egyoldalú elismerését, mert ez szerintük jutalom lenne az október 7-i vérengzésért.

Ez történt hétfőn:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában