"A mi húsvéti ünnepünkről" - Egymástól távol lévő dolgok összetartozását mutatta be

A néplélek- és néprajzkutató, grafikusművész, 56-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja témája a húsvéti ünnepkör volt - de a magával ragadó előadó egymástól látszólag távol lévő dolgok szerves összetartozását mutatta be. Sajnos, előadásából csak részleteket tudunk felvillantani.

- Eljön az idő, hogy újra Úr népe lesz a magyarság, talán nem is sokára! - vezette be előadását az idős, ám rendkívül energikus kutató. Majd a nagyhét szerdájának hagyományaival kezdte. Felidézte, hogy a Galga mentén, a Rózsafüzér Társaság asszonyai nagyszerdán a határt járják: felkeresik a látszólag ötletszerűen állított feszületeket, virágot visznek oda, imádkoznak, énekelnek, hívják a bolygó lelkeket, akiket nem tudtak megfelelően elbúcsúztatni, akik ezért nem találnak nyugodalmat. - A Kárpát-hazában ott állnak feszületek a határban, ahol valami csodálatos esemény történt - mondta Molnár V. József.

A húsvét az előadó szerint nem emlékünnep: az igazán hívő, nem vasárnapi vallásosságú emberben minden évben megfeszíttetik értünk Jézus - és minden esztendőben feltámad! A húsvét a penitencia, az engesztelés ünnepe, mondta, hozzátéve: mi magyarok a tisztesség és a tisztaság népe vagyunk.

Az evangélikus templomban Molnár V. József (balról) beszélt Fotó: Zsedrovits Enikő

Felidézte: nagycsütörtökön a templomban eloltják az örökmécsest, s a harangok Rómába mennek , azaz elhallgatnak néhány napra. Hangsúlyozta: a virrasztás, az élő tűz, az égő gyertya kultikus és természetfeletti fontosságát: a gyertyaláng Jézust jelenti.

Nagypénteken sok helyen a templomokban deszkalapokkal kopogtak, a lányok, a fiúk dobogtak: a zajjal is kifejezték, hogy valami véget ért és valami új kezdődik. - Aki elfogadja nagypénteket, annak lesz feltámadás! - jelentette ki az előadó.

Nagyszombaton már takarítással készültek mindenütt a feltámadásra, ekkor rendezték a feltámadási körmenetet.

Húsvét vasárnap a csendes öröm ünnepe, a húsvéthétfő pedig a hangos örömé, a locsolkodással, a megtisztulással. Molnár V. József hangsúlyozta minden jelenlévőnek: nem csak része, egésze vagy a teremtett mindeneknek! Leszögezte: az egész Kárpát-haza örökbérbe nekünk adatott. - Ha hited lenne, visszaállna annak magyari rendje!