Kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat

A továbbtanulni készülő diákok nagyon várták a július 24-i ponthúzó értekezletet, ekkor hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat. A 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban a tanulók által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembe vételével határozták meg a ponthatárokat.

Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen a minimum pontszám 240, felsőoktatási szakképzésben 200, mesterképzésen 50 pont, néhány állami ösztöndíjas alapszak esetében magasabb. Az általános felvételi eljárásban 95 237-en adtak be jelentkezési kérelmet a felsőoktatási intézménybe. A jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát teszi ki. A felvételizők további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született, az idei eljárás legidősebb jelentkezője 1938-as születésű.

Alapképzésben az egyes képzési területek közül a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedik ki. A két terület együttesen az alapképzésre első helyen jelentkezők mintegy 38 százalékát tudhatja magáénak.Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők létszáma. Erősen visszaesett – a tavalyi létszám felére, kétharmadára – a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma.

A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzési szakot jelölt meg. Osztatlan képzést első helyen a jelentkezők kilenc százaléka, mesterképzést húsz százalékuk választott. A felsőoktatási szakképzések (korábbi nevükön felsőfokú szakképzések) népszerűsége a tavalyi évhez képest visszaesett, idén csak a jelentkezők három százaléka, 3460-an jelöltek meg első helyen szakképzési szakot.

Az első helyen osztatlan képzésre irányuló jelentkezések mintegy kétharmada a jogi, valamint az orvos- és egészségtudományi területre érkezett, további tizenhárom, illetve tizennégy százalékukon a művészeti, valamint a pedagógusképzés területe osztozik. A munkarendek közül idén is a nappali volt a legnépszerűbb, a jelentkezők hetvenöt százaléka első helyen nappali képzést jelölt meg. Levelező képzést a jelentkezők huszonhárom százaléka választott első helyen, az esti és a távoktatás aránya most is nagyon alacsony.

A jelentkezők nyolcvannégy százaléka elsőhelyes jelentkezése szerint állami ösztöndíjas formában szeretne tanulni, önköltséges képzést csak tizenhat százalékuk jelölt meg első helyen. A legtöbb jelentkező az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölte meg első helyen, melyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ.

Szeptemberben az ösztöndíjas hallgatók a beiratkozáskor az egyetemen vagy főiskolán már nem szerződést írnak alá, hanem nyilatkozattal kötelezettségeket vállalnak arra, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező ideig kell hazai munkaviszonyt folytatniuk a végzett hallgatóknak.