Történelmi séta a Felvidéken

Aki szereti a meséket, annak bizonyára ismerősen hangzik a „körmöci aranydukát” kifejezés, hiszen a magyar népmesék szegény legény hőse, aki elnyeri jutalmát, száz arany birtokában akár már a királylány kezére is méltóvá válhat. Körmöcbánya jelentős színhelye a magyar történelemnek. Mára XII. századtól említik a korabeli források, amikor is sziléziai és türingiai német telepesek érkeztek a Vág folyó gazdag arany- és ezüstlelő helyeiről híres völgyébe. Több jel mutat arra is, hogy már a tatárjárás előtt is lakott volt ez a terület. Azt biztosan tudjuk, hogy Károly Róbert 1328-ban szabad királyi bányavárosi jogokkal ruházta fel a települést, és megalapította a királyi pénzverdét. 1335-től itt verték a híres aranyforintot, amely később „körmöci dukátként” vált általánosan elfogadott fizetőeszközzé, és messze földön ismertté tette a felvidéki város nevét.

A körmöci dukát évszázadokon át a legbecsesebb, legértékállóbb pénz volt az európai piacokon. Mit láthat ma az utazó, aki a híres pénzverő hely, Körmöcbánya emlékeire kíváncsi? A város szimbóluma a Szent Katalin-vártemplom, amely szinte mindenhonnét jól látható, ha a városkába érkezünk. A település fölé emelkedő dombon lévő egykori várnegyed közepén magasodik az 1465–1485 között épült gyönyörű vártemplom, amelyet a korábbi román templomra késő gótikus stílusban emeltek. A viszontagságos évszázadok alatt a XVIII. századig folyamatos újjáépítéseken esett át, különböző barokk és reneszánsz átalakításokat végeztek rajta, míg a mai formáját a XIX. század végén kapta. Ennek köszönhetően a stílusa neogótikus, a berendezés nagy része is ebből az időből származik. Napjainkban eredeti pompában fogadja a látogatókat, miután teljes felújításon esett át. Az egykor kettős várfallal védett várnegyed templomtornyából az egész vidéket figyelték, jelezték az ellenséget, de a tűzvészt is.

Ne sajnáljuk a fáradságot, kaptassunk fel a reneszánsz toronyba vezető 124 csigalépcsőn, gyönyörű panoráma tárul elénk. A vártemplom legértékesebb látnivalója, a neogótikus oltáron lévő gótikus Mária-szobor. Több eredeti gótikus faszobor, barokk Mária-kőszobor (a híres szobrászművész Stanetti alkotása) miatt a templom a Mária-hívek kedvelt zarándokhelye. A templom híres és értékes orgonája (1885-ben épült) az évente megrendezett Körmöcbányai Vári Orgonafesztivál főszereplője. A várnegyedben érdemes sétára indulni, számos látnivaló vár ránk a templom mellett is: a bástyakapuval egybeépült az óratorony, itt láthatjuk a város 1588-ban öntött legnagyobb harangját, az északi toronyban pedig régészeti és fegyverkiállítás várja a látogatókat. A védelmi rendszerből megmaradt egy lőréses féltorony és a bányászbástya is. Körmöcbánya híres pénzverdéje alapítása óta folyamatosan termel, bár a szlovák pénzeket és érméket már egy új, a város külső részében épült pénzverdében készítik. Érdemes betérni a város főterén található múzeumba, ahol a körmöci pénzverés történetébe, a különféle uralkodóknak vert aranyforintok jellegzetességeibe kaphatunk betekintést.