Sevdalinka ratlukkal…

Mártit nagyon szerette, megbízott benne, így első szóra csatlakozott hozzájuk. Arra gondolt, ez az utazás segít leküzdenie a fóbiáit.

A közelmúlt történelmét nem lehet egy kattintással kitörölni, pedig legszívesebben a homokba dugná a fejét, főként akkor, amikor olyan fejezethez ér a múlt eseményeiben, amelyet anyaként, nőként, feleségként képtelen elfogadni. Az útra felkészülés közben, éppen ezért időzött többet az ország földrajzi, éghajlati, kulturális és gasztronómiai fejezeteinél.

Mártinál már evett pljeskavicat, rendkívüli módon ízlett neki, sült paprikával tálalva. Azt ígérte, hogy odakint egy hagyományos ételsort mindenképpen megkóstolnak, a végén ratluk zárja a sort. Az étteremben zene is lesz, boszniai tradicionális zene, amely a balkáni népek sokféleségéből táplálkozik. Közülük is a leghíresebb, a törökös hangszerelésű sevdalinka, a bosnyák szerelmi dal évszázados hagyományait követve. Reménykedik, hogy előkerül a vonós hangszerük, a guszle is.

Szandra utánaolvasott annak is, hogy Bosznia-Hercegovina történelmét négy valláshoz tartozó nép: a római katolikusok, a muszlimok, az ortodoxok és a zsidók alakították. Szláv történelmének legrégebbi kulturális érdekessége a középkori keresztény királyság időszakából való nagyméretű, faragott ábrákkal díszített sírkövek. A középkori Bosznia nemesi udvaraiban a dubrovniki és velencei kulturális hatás volt a legjelentősebb. Az 1340-es évektől a ferencesek vették át a kulturális vezető szerepet, ők vezették a királyi udvar adminisztrációját. Az írásbeliség szláv és latin nyelvű volt. Az oszmán korszak leghíresebb emlékei az építészetben találhatóak. A világörökség részévé nyilvánított mostari Öreg hidat Hajruddín oszmán építész tervezte. A mecset szintén a boszniai táj tartozékává vált.

Az osztrák-magyar kor amellett, hogy az építészetben is maradandó emlékeket hagyott, a közéletben is változásokat indított el. Kiépült a modern iskolarendszer, az újságok elterjedése ekkortól jellemző. Az ország legfontosabb múzeuma, a Zemaljski Muzej, a Monarchia alatt épült.

A „boszniai” és „bosnyák” fogalmakat a magyar nyelvben is sokan keverik – segít az eligazodásban Lajos. – Az előbbi melléknév Bosznia-Hercegovinára, illetve ezek bármilyen nemzetiségű lakosságára utal. Az utóbbi a Bosznia-Hercegovinában és a volt Jugoszlávia más területein élő muszlim hitű, vagy ilyen családból származó és boszniai (vagy horvát, szerb) nyelvű délszlávokat jelöli.

Érdeklődéssel hallgatta Szandra, hogy Bosznia-Hercegovina iparában jelentős arányt képvisel a szén- és vas­érckitermelés, az acélgyártás. A szocializmus idején a nehéz- és a hadiipar élvezte az elsőbbséget. Jelentős az autóipara, a Volkswagen több típust a boszniai gyárában állít össze. Számottevő ezek mellett a dohánygyártás, az olajfinomítás, a textilgyártás és a bútorgyártás. Kedvező kilátásokat jelent, hogy kezd újjáéledni a háborúval megszűnt turizmus.

Szandráék visszafelé jövet, körútjuk utolsó állomásaként, a horvátországi Vukováron is megállnak, hogy találkozzanak az ottani magyarokkal és megtekintsék a „hős” város nevezetességeit.