A magyar hoki "terméke" - Szélig Viktorral beszélgettünk

Ezután tíz évet játszott a francia élvonalban, a Briancon csapatában, majd tavaly hazatért: Székesfehérváron kötött ki.

- Milyen érzés?

- Mi, milyen érzés?

- Tősgyökeres dunaújvárosiként az egykori legnagyobb riválisának, a székesfehérvári csapatnak a vezetőjének lenni?

- Furcsa volt idejönni, furcsa volt az első időszak, de tíz évet külföldön voltam, ezért már nem úgy tekintettem a fehérváriakra, mint egykori ellenfelekre.

- Azért csak nem lehet elfeledni azt az időszakot, amikor az idegenbeli meccsek végén a fehérvári szurkolók annyi tojással dobálták meg, hogy minden csapattársát, sőt, még a vezetőket is meghívhatta volna egy nagy adag rántottára...

Szélig Viktor ma már a székesfehérvári jégkorong sikeréért felelős. Úgy érzi, most már odatartozik Fotó: Hankusz Kálmán

- Mára ez már csak szép emlék. Persze még egy évvel ezelőtt sem gondoltam volna, hogy Székesfehérvárra kerülök. De úgy érzem, jól döntöttem. Jól fogadtak, jó a közeg, jól érzem magam, most már idetartozom.

- Amikor tavaly úgy döntött, hazatér a családjával Franciaországból, akkor a célja a jégkorong-szövetség szakmai igazgatói posztja volt, amit fel is ajánlott önnek a szövetség vezetése. Abból azután nem lett semmi. Miért?

- Ezzel már nem érdemes foglalkozni. Amikor úgy döntöttem, hogy hazajövök, azt annak tudatában tettem meg, hogy a szövetség vezetésével mindenben megegyeztünk. Itthon azután kiderült, mégsem, megváltoztatták időközben a játékszabályokat. A sötét" oldalon állok, ahogy a játékosok emlegetik a vezetőket, van mit tanulnom. Tetszik az, amit most csinálok, rengeteget segített a szezonban Ocskay Gábor, aki negyven évig, mostani visszavonulásáig irányította a Volánt.

- Ocskay Gábornak a visszavonulásával önre sokkal több feladat hárul, mint a nemrég befejeződött szezonban. Mik lesznek ezek?

- Nemzetközi szóhasználattal general manager, GM a pozícióm, ami magyarul annyit jelent, az operatív szakmai munkát felügyelem. A két felnőtt-, az EBEL- és a MOL-csapat dolgait vigyázom, de az akadémián is rajta lesz a szemem. De nem egyedül vezetem a klubot, közösen hozunk döntéseket Gál Péter elnökkel, Fekti István szakmai alelnökkel, Palkovics Krisztián elnökségi taggal, és természetesen számítunk Ocskay Gábor hatalmas tapasztalatára, aki szintén elnökségi tag.

- Nem optimális időben veszi át az EBEL-csapat vezetését, mert nagyon rossz idényt tudhatnak maguk mögött, hiszen utolsók lettek a nemzetközi bajnokságban.

- A főtámogatóink szerencsére maradtak, de tény, nem túl jó a hangulat körülöttünk, sokan csalódottak, okkal. De lehet, hogy ennek a rossz szereplésnek előnyét is látjuk majd, felszínre hozhatja azokat a hibákat, amiket eddig nem vettünk észre. De tudjuk: a sportban semmire sincs garancia.

Az igazi csibészből remek sportvezető lett. Szélig Viktor a magyar jégkorong meghatározó alakja tíz esztendő után a múlt év márciusában, a dunaújvárosi jégpályán rendezett gálameccsen húzott ismét piros-fehér szerelést Fotó: Zsedrovits Enikő

- Brianconban egy évig, hazatérése előtt, már volt GM. Mennyivel más a feladata Fehérváron, mint Franciaországban?

- Brianconban egyedül voltam, mindenben én döntöttem, utólag már tudom, többször rosszul. Fehérváron mindent megbeszélünk, közösen hozunk döntéseket. Ha így lett volna Brianconban is, nem biztos, hogy többször hibázok. Jó, ha az embernek felhívják a figyelmét arra, gondolja át az elképzelését.

- Ezer szállal kapcsolódik Dunaújvároshoz, Székesfehérváron dolgozik, Budapesten lakik. Hogyan "működik" az élete?

- Kénytelenek voltunk Budapestre költözni, mert csak ott van francia iskola. A fiam, Marcel nyolcadikos, úgy beszél magyarul, mint én, de mégis muszáj volt francia iskolába íratni, mert Brianconban nem tanult magyar történelmet, magyar nyelvet, magyar irodalmat, nem is tud rendesen magyarul írni, úgy ír magyarul, mint én franciául. Ezért hatalmas a lemaradása a Magyarországon nevelkedett gyerekekkel szemben, más döntésünk nem lehetett. A lányom, Szonja másodikos, vele ilyen problémák nincsenek. De különösebb kapcsolatunk nincs Budapesttel. Megosztott volt a család, amikor arról döntöttünk, hogy hazatérünk, avagy sem. Én Magyarország, a magyar hoki "terméke" vagyok, haza akartam jönni.

- Említette, hogy Budapesttel nincs különösebb kapcsolata, és Dunaújvárossal? Nem merült fel az, hogy a dunaújvárosi jégkorongban kamatoztassa tudását?

- Dunaújváros nekem nagyon sokat jelent, erős a kötődés. Itt élnek a szüleim, a barátaim. Amennyire lehetőségünk van, hazajövünk. A dunaújvárosi hoki? Jóban vagyok Azari Zsolttal, a DAB elnökével, szoktunk beszélgetni, de nem vetődött fel soha, hogy a klubban munkát vállaljak. Különben úgy láttam, itt már kiépült egy struktúra, amin nem kívánnak változtatni, és én is úgy érzem, ebbe nem illek bele.

Névjegy:

Szélig Viktor 1975. szeptember 22-én Dunaújvárosban született. Pályafutását 1985-ben a Dunaújvárosi Kohászban kezdte Kercsó Árpádnál. Az ifjúsági és a junior válogatott tagjaként több korosztályos világbajnokságon szerepelt. A nemzeti felnőttcsapatban 1992-ben tizenhét évesen mutatkozott be, egy év múlva már tagja volt a C csoportos vb-n részt vett felnőttválogatottnak. Ott volt a 2008-ban Szapporóban divízió I-es vb-t nyert válogatottban, majd egy évvel később játszott Svájcban a TOP Divíziós vb-n is. 2013-ig volta válogatott tagja, 2009-től a csapatkapitánya. A Dunaferr-rel 1996-ban, 1998-ban, 2000-ben és 2002-ben magyar bajnok lett. 2006-ban a francia Brianconhoz igazolt, ahol tíz éven keresztül játszott, francia bajnokságot és kupát is nyert.