A lámpaláz mára elmúlt

Az élvonalban a különböző okokból mára már szinte reménytelenül összekeveredtek a lejátszásra kerülő mérkőzések. Jelen pillanatban viszont biztosnak látszik, hogy ebben a fordulóban a két, fent bemutatott, korábban baráti viszonyt ápoló klub legénysége fog megvívni a bajnoki pontokért. Izgalmas, ki-ki meccsre készülhetünk.

A szisztematikus munka visszaigazolása az eredményesség, amivel a Kecskemét csapata büszkélkedhet. Bár a mezőny többi tagjához képest még rövid ideje szerepel az NB I-ben, de úgy tűnik megtalálta a biztos bent maradáshoz szükséges irányt. A stabil gazdasági háttér lehetőséget adott a csapat légiósokkal való megerősítésére. Koós Károly vezetőedző sikerrel építette be őket a csapatába. Nézzünk csak a tabellára! A mostani házigazdák már a negyedik helyről várják a folytatást. Mivel eggyel kevesebb mérkőzést játszottak, mint az előttük álló Veszprém, tovább erősödhet a felsőházba tartók küzdelme a megnyugtató pozíciókért.

Egy biztos, hogy egy sikeres széria áll mögöttük. A sorozat a Veszprém elleni, idegenben elért 3–2-es győzelmükkel kezdődött, amire az egész liga fölkapta a fejét. Ez a lendület az Aramist is elsodorta, hiszen Kecskeméten verték őket 6–4-re, de kitartott a lilák ellen is, hiszen őket 3–2-re győzték le Újpesten a legutóbbi fordulóban. Várhatóan nem ők lesznek a döntetlen-királyok, ezt az eddigi egyetlen ilyen meccsük igazolja: az akkori 2–2-t a Dunaferrel szemben harcolták ki, még szeptember végén, Dunaújvárosban.

Azóta viszont már sok víz lefolyt a Dunán, és jól halad a megfiatalított keret magára találása. Igen, ezt kell mondjuk rájuk, hiszen csapatból dicséretes munkát végezve, már biztató jeleket produkál. Az mindegyik eddig lejátszott mérkőzésükön látszott, hogy a tehetségben és az akarásban nem szenvedtek hiányt. Az is figyelemre méltó, hogy a mérkőzések elején (a kívülállók számára) meglepően jó játékot produkáltak.

A küzdelmeiket alaposabban megfigyelők viszont jól tudják, hogy a kezdeti lendület már a második félidőben is egyre inkább észrevehető. Mint legutóbb a budaörsi csatában is, a vereségbe csúszó mérkőzésen is fel tudtak állni, és szépítettek az eredményen. Akkor, arra a napra Bartha Roland gólja nem szépségtapaszt és vigasztalást hozott, hanem bizonyítékot nyújtott arra, hogy jó úton járva megszülethetnek azok a gólok, amik azokat a bajnoki pontokat jelenthetik majd a számukra, amelyekre várhatóan nagy szükségük lesz még a hajrában!

Facskó József, az edzőjük rendre hitet tesz mellettük: – Nagyon meg vagyok elégedve a srácokkal, megyünk előre, és a játék iránti alázattal tesszük a dolgunkat.