Wass Albertről bő másfél órában

 Az előadás előtt egyperces néma főhajtással tisztelegtek a nemrégiben elhunyt dr. Gádory Elemér emléke előtt, aki Rácalmás díszpolgára, önkormányzati képviselője, ikonikus személyisége volt. Köszöntőbeszédében Sártory Endre, a Rácalmási Polgári Egyesület egyik alelnöke mutatta be az Apáczai Csere János-díjas, MOL Mester-M-díjas, Dunaferr-díjas előadót, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagját, kétszeres Pedagógus Kutatói Pályadíjjal elismert kutatótanárt, Szücsné dr. Harkó Enikőt, a Széchenyi István Gimnázium mestertanárát, aki 2003-ban az előadás témájából írta doktori disszertációját, egy kötetet is megjelent ebben a témakörben és lényegében ő kutatta ki Wass Albert életének és munkásságának történéseit, neki köszönhető, hogy ma már kevés olyan dolog van az íróval kapcsolatban, amit nem ismerhetünk.

A közeget is ismerni kell a megértéshez

A téma megértéséhez (Rónai László irodalomtörténész adta számára a doktori témáját) szükségesnek érezte, hogy a közeget is ismertesse, ugyanis, ha nem tudjuk, hogy milyen világból jött és milyen küldetéstudattal vállalta a sorsát, akkor nehéz valóban megérteni. Trianon után a magyar irodalomban egy új fogalmak születettek, mint a kisebbségi irodalom, majd az emigrációs irodalom, ami jelen van a mai irodalmi gondolkodásban is. Persze ezen belül is tisztázni kell, hogy ki emigrált, ki disszidált, milyen módon került ki Magyarországról és hogyan kötődnek ehhez a kultúrához. Ezt egy nagyon izgalmas kutatási területnek látta. A rendszerváltás előtt három T (támogatott, tűrt, tiltott) kategóriáját kiegészítette még egy betűvel, az E-vel, vagyis az elhallgatottal. Mert talán még ma is kevesen tudnak mélyen Tormay Cécileről, Nyírő Józsefről, Ferdinandy Györgyről, vagy Kabdebó Tamásról, akik világnézetüktől függetlenül mégiscsak a magyar irodalom részei. Valahogy szűkíteni kellett a kutatási területet, és mivel származásánál fogva a szívéhez közel az Erdélyhez kötődő "gyökér-áttelepített" írók állnak. Azt szerette volna megnézni, mi van azokkal az erdélyi írókkal, akik különböző időpontokban és okokból emigrációra, disszidálásra kényszerültek. Az emigrációs magyar irodalomnak az egyik meghatározó pontja, hogy ezek az emberek magyarul írnak, magyarként akarnak fennmaradni, attól a nyelvi környezettől függetlenül, amiben élnek. Harkó Enikő előadásában az erdélyi irodalomtól indulva jutott el az amerikai útkeresésig, azon belül is Wass Albertig. Szót ejtett Kós Károlyról, akit építészként ismerünk, de írásait is számontartják. Ő az, aki akkor indul Erdélybe, amikor onnan mindenki éppen távozik, és megjelenteti a Kiáltó szó című kiadványt. Az előadó kitért a Kisebbségi humánumra, az ehhez kapcsolódó erkölcsi tartásra is és a kiadást segítő Erdélyi Szépmíves Céhre, arra az ideológiáktól mentes háttérre, ami a transszilvanizmushoz, az erdélyi néplélekhez vezet. Nem maradhatott ki természetesen az előadásból az erdélyi táj lenyűgöző szépsége sem, amitől nem tud az ember megszabadulni. Wass Albert Amerikában is próbálkozik az erdélyihez hasonló alapon létrehozni az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, illetve az Erdélyi Helikon mintájára egy társaságot American press elnevezéssel és elkezdenek kiadványokat kiadni, de nem magyar nyelven, hogy az amerikaiakkal megismertesse az erdélyi kultúrát. Azért érezte ennek szükségét, mert az egyetem könyvtárában fellelhető egyetlen könyvben, amiben Erdélyről egyáltalán szó esik, csupa hamis torz információt talált.

Wass Albert Erdélytől Floridáig

Az eddig elhangzottak lényegében csak a bevezetőnek tekinthetőek a szűkebb témához, gróf szentegyedi és cegei Wass Alberthez. A témát egy bibliai idézette vezette fel, ami az író hitvallásának is tekinthető: "Ismertessétek az igazságot, és az igazság szabadokkás tészen." Szücsné hosszasan taglalta az életrajzi és családi adatokat, összefüggéseket, hatásokat. Fontos történésként említi, amikor az érettségin fel kellett sorolnia azokat, akik nem őslakos etnikumúak Erdélyben, amit ő meg is tett, de értelemszerűen a magyarokat nem sorolta ide, és ezért megbuktatták. Szó esett a bukaresti katonai évekről, arról, hogy a saját unokatestvérét veszi el a dúsgazdag Siemers Évát, akivel öt gyermekük születik annak ellenére, hogy önmaga is érdekházasságként beszél róla. Nem elkerülhető téma volt at Baumgarten-díjas író katonai évei. Miután az általa vezetett szerkesztőségben a Gestapo egyre többször tartott házkutatást, úgy látta jónak a családja, hogy jobb, ha besorozzák katonának. Így került ki az ukrán frontra. Elhangzott egy történet is, amikor az ellenség egy mocsaras területen bekerítette a hadtestét, és már azt tervezték, hogy megadják magukat. Azonban Wass észrevette, hogy egy őz a mocsár felé menekült. Ahol egy őz el tud menni, ott egy ember is, így menekítette meg az embereit, amiért vaskeresztet kapott. A fegyvert soha nem tette le, úgy hagyta el Erdélyt és Magyarországot, Sopronnál azt mondja, hogy hátrafelé harcolva hagyta el az országot. Bajorországon keresztül végül Hamburgban telepednek le, de nem találja a helyét. Úgy véli, Kelet-Európa sorsán csak Amerikából lehet segíteni, Európából nem. Kiutazási engedélyt kért, és egy átvilágító táborba került, ahol világi papként ténykedik. Az Amerikába induló hajóra a feleségét nem engedik fel tuberkulózisa miatt, ezért ő a legkisebb gyerekkel, Endrével Hamburgban marad. Ohióban várják egy családnál, ahol megismerkedik Elizabeth Mclainnel, akit hamarosan feleségül is vesz és együtt költöznek Floridába. A gyermekeiből jó amerikait próbál nevelni, bár a nevelés nagy része Elizabethre hárul, illetve Erdélyből sikerül kimenekíteniük Moldován Ágnest, aki a cselédjük lesz, és haláláig a gyerekek mellet van.  Sokféle munkával tartotta fenn magát. Volt, hogy egy katonai akadémián matematikát tanított, a meghatározó azonban az lett, hogy a floridai egyetemen tanított. Az amerikai emigránsok megalapítják Clevelandben az Erdélyi Világszövetséget, aminek ő lesz az első elnöke. Nagyon sokat publikál az emigrációban magyarul, de abszolút nem tudott eljutni Magyarországra.

A terhek, amiket cipelt

Külön említést érdemelt, hogy milyen terheket cipelt. Erdélyben maradtak a birtokaik, perek indulnak a háborúban részt vevő arisztokraták ellen, távollétében őt és apját is halálra ítélik. Ezt az ítéletet a mai napig nem vonták vissza. Emiatt a család nem kaphatja vissza a birtokait. Dokumentáltan két merénylet történt ellene. Egyszer elütötte egy rendszám nélküli autó, a másik alkalommal bombát robbantottak a Holiday Inn szállodában egy világkonferencián, ahová hivatalos volt, de a titkosszolgálat figyelmeztette, hogy ne menjen oda. Nagy törés az életében Elizabeth halála, nagyon magányos maradt. Hiába nősül újra, egy döbbenetesen rossz házasságban találja magát. Autóbalesetet szenved, ahol koponyasérülése lesz. Végül saját vadászfegyverével vet véget életének.

Az előadó a következőképp fogalmazott Wass Alberttel kapcsolatban: "Egy végtelenül tiszta, Erdélyért minden pillanatban rajongó embert mutat." "Hogy hol van a helye Wass Albertnek a magyar irodalomban, ez a folyamat most zajlik. Azt mondják, hogy egy íróról a halála után 30 évvel érdemes egyáltalán elkezdeni eldönteni, hogy mennyire meghatározó az ő személyisége. Egy biztos: olyan mérhetetlenül népszerűek a könyvei, hogy nem lehet nem beszélni róla."