Gyöngycsodákból nyílt kiállítás Dunavecsén

Braun Beatrix másfél évtizede jegyezte el magát a gyöngyfűzéssel. Alkotásai közül néhányat a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban, a legkiválóbb hazai kézművesek munkái között is kiállították.

– Főiskolás éveim alatt próbálkoztam meg első ízben a gyöngyfűzéssel. A kezdeti fellángolás nem lohadt le, először vegyes technikával dolgoztam, divat és népi ékszereket készítettem. Később a népi vonalra helyeztem a fő hangsúlyt. A hagyományőrzés számomra kiemelt jelentőséggel bír, kötelességemnek érzem örökségünket ápolni és továbbadni a következő generációk számára – fogalmazott Braun Beatrix.

A dunavecsei alkotóhoz a Tolna vármegyei, a sárközi és a ruszin minták állnak legközelebb. Munkáit vármegyei, járási bemutatókon és a fővárosban láthatta a nagyközönség. A 13. Országos Népi Mesterségek Művészete pályázatán A kézműves fekete-arany színű ukrán mintájú gyöngylánca Modern Míves Termék, a fekete-fehér-piros színű Zengővárkonyi cakkos-rojtos nyakéke pedig Ajándék tárgy minősítést kapott.

– A gyöngyfűzés technikája, a színek használata, a díszítés, a gyöngyök mérete tájegységenként és nemzetiségenként is változik. A láncok elkészítése komoly tervezést, figyelmet igényel és rendkívül sok időt vesz igénybe. A legnehezebb darabom a decsi nagyvirágos, mivel minden egyes virágos motívumot egyesével kell megfűzni, ez adja ki a sormintát. A láncnak van egy pántrésze, amit külön díszítettem. Az ékszer három hét alatt készült el. A legfontosabb célom, hogy tovább bővítsem tudásom. A tervben van egy sárközi gyöngygallér, vagyis gyöngyös párta, ami a kalotaszegi népviselet ünnepi darabja. A lányok a konfirmációtól (13 éves kortól) az esküvőig viselték. A párta megalkotása amihez mintegy kilencven munkaórára és több ezer gyöngyre lesz szükség – tette hozzá a dunavecsei kézműves –  írja Gulyás Sándor társoldalunkon, a baon.hu-n