Poéták ritmikus lüktetése az akkordok szárnyán – képgalériával

A Göbölös Virág (hegedű-ének), Karácsony Rebeka (ének), Bosnyák László (basszusgitár-ének), Sinczki Gábor (elektromos gitár), Horváth András (cajon), Kurkó Lajos (ének-akusztikus gitár) összeállítású zenekar versfeldolgozásokkal, saját dalokkal, könnyűzenei dallamokkal készült az előzetes szerint. 

Bizton állítható, nem okoztak csalódást a közönségnek. Sőt! Valljuk be, ha megzenésített versekről van szó, akkor valami köldöknézős, magába fordulós, önmagát rendkívül komolyan vevő előadó képe formálódik a fejünkben. Pedig hát sokan, sokszor hirdették, a verset le kell emelni a piedesztálról, és be kell hozni a hétköznapokba. Használni kell, élni kell vele. Nos, ennél a formációnál valami hasonlóról beszélhetünk, ha valami, hát a túlzott komolykodás nagyon messze áll tőlük, viszont a produkció zeneileg nagyon átgondolt, láthatóan (hallhatóan) volt elképzelésük, nem csak aláillesztettek egy-egy akkordsort a poéta lüktető szövegének, egyáltalán nem „megúszós” a megközelítés. Többszólamú ének, kidolgozott basszusfutamok, kiváló hangszerelés jellemzi a ráadásokkal együtt egyórányi programot. 

A feldolgozott poéták sem a „fűzfa” kategóriába sorolhatóak, olyanok, mint például József Attila vagy Ady Endre. Külön figyelmet érdemelnek a saját dalok, érezhető a potenciál, ami a meglehetősen heterogén életkori összeállítású társaságban van, jól együttműködik a tapasztalat a kitörő energiával. Ha ez a lendület megmarad, és hozzátesznek még sok próbát, cseppet sem csodálkoznánk, ha nevet szereznének maguknak. A Márkusné Igmándi Zita dirigálta asszonykórus nem csak a vokális hátteret adta a dallamokba foglalt rímeknek, a lelkes hölgyek saját megszólalási lehetőséget is kaptak egy-egy sláger erejéig. Nem csoda, hogy nekik külön is nagy sikerük volt, hiszen Louis Armstrong, a Korál, a Republic, Balázs Fecó, Máté Péter szerzeményei már önmagukban is garanciát jelentenek, pláne, ha ilyen kedves előadók szájából szól a dal.